A Mi Hazánk terrorszervezetté nyilvánítaná és betiltatná az Antifát. Mint a párt vezetői rámutattak, a szélsőséges mozgalom a brutális utcai támadások során az élet kioltására alkalmas eszközöket használ, s az akciók látható célja félelmet kelteni a társadalomban. Mindezen túl az Antifa aktivistái egy terrorszervezet zászlaját lobogtatták a merényleteik során.
– Azért is lenne fontos terrorszervezetté nyilvánítani, valamint felszámolni az Antifát, mert az erőszakos támadásokat végrehajtó, szélsőséges mozgalom szervezeti hátterét tekintve hazánkban is szorosan összefonódik a baloldali politikával – jelentette ki Novák Előd a Magyar Nemzetnek. A Mi Hazánk alelnöke arra utalt, hogy a budapesti utcai Antifa-támadások egyik gyanúsítottja, Dobos Krisztina korábban Jámbor András (Párbeszéd) választási kampányában is részt vett.
Elképzelhetőnek tartom, hogy a hölgy is részesül Jámbor 3,5 millió forintos képviselői asszisztensi keretéből, így közvetve akár állami alkalmazásban lehetnek olyan személyek, akik szervezik és elkövetik a brutális utcai rajtaütéseket
– fogalmazott.
A budapesten elkövetett merényleteket követően Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is azt sürgette, hogy Magyarország és más európai uniós államok is nyilvánítsák terrorszervezetnek a nemzetközi Antifa mozgalmat. A politikus ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a szélsőbaloldali szervezet aktivistái egy társadalmi csoportból – a jobboldali, nemzeti érzelmű emberek közül – véletlenszerűen kiválasztott áldozatokat támadtak meg az élet kioltására alkalmas eszközökkel, mindezzel pedig a lakosság körében igyekeztek félelmet kelteni.
Hozzátette: az Antifa merénylői annak a Kurdisztáni Munkáspártnak a zászlaját lobogtatták, amelyet az EU már több, mint 20 éve terrorszervezetként tart számon.
Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója abból a szempontból is kívánatosnak nevezte az Antifának felvételét a nemzetközi terrorszervezetek listájára, hogy például Németországban a hasonló szélsőbaloldali mozgalmakhoz csatlakozók jelenleg politikai okokból enyhébb elbírálás alá esnek, mint a „mezei” utcai bűnözők vagy futballhuligánok.
Közben a nemzetközi közvélemény is egyre nehezebben viseli az utcai erőszakot tudatosan és szervezetten alkalmazó szélsőbaloldal ténykedését, s már több ország vezetése szorgalmazza az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását.
Emlékezetes: Donald Trump egykori amerikai elnök 2020 májusában jelentette be, hogy az Egyesült Államok belföldi terroristacsoportként fogja nyilvántartani az Antifát, miután kongresszusi jelentések alapján bebizonyosodott, hogy a szélsőséges mozgalom központi szerepet játszott a több amerikai nagyvárost lángba borító tüntetéssorozat kirobbantásában, amelyek során többnyire fehér, ártatlan embereket lincseltek meg. Európában is egyre nagyobb felháborodás övezi az Antifa tevékenységét. Nemrégiben derült ki, hogy a szélsőséges szervezet egy „halállistát” is összeállított, amelyen bombakészítési utasítások mellett a jobboldali német Alternative für Deutschland (AfD) párt ötvenhárom politikusa szerepel.
Komoly aggályokat fogalmazott meg az Antifával kapcsolatban a német Alkotmányvédelmi Hivatal is, amelynek a honlapján egyebek mellett az olvasható, hogy a mozgalom végeredményben az államot és annak szabad, demokratikus alaprendjét is aláássa az agresszív „antifasiszta harcával”, ugyanis annak látható célja a félelem légkörének megteremtése a társadalom különböző csoportjaiban.
Ismert: az Antifa Kalapácsbanda nevű, kifejezetten merényletek elkövetésére szakosodott egységének több tagja a dollárbaloldal közreműködésével érkezett a magyar fővárosba az 1945-ös budai kitörés emlékére rendezett radikális jobboldali események kapcsán, s február 9. és 11. között, a Budapest különböző pontjain megszervezett támadásokban magyar, illetve külföldi állampolgárokat vertek félholtra. A legbrutálisabb támadásról nyilvánosságra került videón az látható, hogy a támadók hátulról támadtak áldozatukra, s miközben a fejét folyamatosan ütötték viperával, a védekezésképtelenné vált férfit végig rugdosták, majd paprika spray-jel is arcon fújták. A magyar rendőrség még február 11-én elfogott négy gyanúsítottat, akiket le is tartóztattak. Március 15-én pedig két keletnémet városban, Lipcsében és Jénában tartottak razziát több helyszínen a német bűnüldöző szervek, olyan ismert szélsőbaloldali terroristát keresve, akik a gyanú szerint a budapesti akciókban is részt vettek.
(MNO)
