Ezek nem maguktól csinálják ezt. A felbújtóik, szponzoraik látják el őket tanácsokkal.
Ez már az antifa melegágya. Hamarosan meg fog jelenni az erőszak a tüntetéseken.
Most csírájában el kell fojtani ezt a jelenséget, amíg a következő lépcsőig nem jutnak el. Az a Molotov lesz...
Galériánkban látható az, amiről senki nem számol be. A Rendőrséggnek sokkal keményebben kell fellépnie ellenük, és most melegében szétcsapni a csürhét.
A békés, kedves és szegény áldozatok...
Dobrev:
Álarcos anarchisták a karmelitánál
(Apáti Bence írása a Magyar Nemzetből)
A Soros-birodalom és az amerikai baloldal, tehát a finanszírozók átléptek egy határt. Gyerekkatonákat küldtek maguk helyett harcolni. Nálunk viszont a gyerek szent és sérthetetlen, a gyerekeinket hagyják békén! A külföldről pénzelt ellenzékünk és sajtójuk ezt a viszonylag egyszerű kérést sem hajlandó teljesíteni. Az ember keze ökölbe szorult, amikor látta, hogy az ellenzéki politikusok tizennégy-tizenöt éves gimnazistákat küldtek a miniszterelnöki hivatalt védő rendőrökre.
Akik, ahogy azt fentebb írtam, és ahogy későbbiekben még többször is le fogom: gyerekek. Nem vásárolhatnak alkoholt, cigarettát, nem mehetnek be bizonyos helyekre és nem szavazhatnak. Korlátozottak a jogi lehetőségeik, ugyanis gyerekek. Mert keveset vagy nem eleget tudnak a világról, és mert ezt mondja a törvény. Meg az évszázados tapasztalatok. Ja, és saját maguk is azt skandálták, hogy „Gyerekeket bántotok!”. Bizony gyerekek, tudják ők, mondták is magukról: gyerekek.
Engem pedig iszonyatosan felháborít, hogy a gyurcsányista szakszervezet őket küldi a karmelita kolostort védő készenlétisekre. Akik persze karrierjük során soha nem voltak még ilyen óvatosak, és talán soha nem is voltak még ilyen nehéz helyzetben. Mert ők is látták, hogy gyerekekről van szó, akiket nem szabad földre teperni, megütni se kézzel, se gumibottal, akikre vigyázni kell.
Látszott a miniszterelnöki hivatalt védők arckifejezésén, hogy valósággal szenvednek, hiszen egészen biztosan kiadták nekik a parancsnokaik, hogy bárhogy is provokálják őket, bármit is halljanak, bármivel is támadjanak nekik, tilos a tüntető gyerekeket bántani. Maximum egy kis könnygáz mehet, hogy hátrébb szorítsák a felhergelt tiniket.
Ez pedig egy ilyen felfokozott helyzetben talán a legnehezebben kivitelezhető parancs, mert ilyenkor, amikor százan üvöltenek az ember arcába, amikor lökdösik, taszigálják, palackokkal vagy kövekkel dobálják őket, amikor tombol az emberben az adrenalin, akkor nagyon nehéz nem a könnyebb utat választani. Ne legyen senkinek illúziója, ezt a pár száz negyvenkilós gimnazistát három rendőr nagyjából két perc alatt kergette volna szét, ha elővehették volna a gumibotokat. Ha erélyesebbek lehettek volna. De jelenleg nem Gyurcsány Ferencnek hívják a miniszterelnököt, így a botok az öveken maradtak.
Jó, persze, ott voltak velük a Momentum felelőtlen és aljas politikusai, például a háborús uszító Tompos Márton meg a párt kvázielnöke, Gelencsér Ferenc is, akik ahelyett, hogy elmagyarázták volna nekik, hogy életveszélyes, amit művelnek, hergelték őket. Értem én, hogy buli, mert tök jó eljátszani maszkkal fedett arccal, hogy forradalmárokról van szó, akikben tombol az adrenalin, mindenhol kamerák, látják a szemük sarkából, hogy épp őket veszik, holnap a suliban meg mekkora királyság lesz mutogatni a Telex vagy a 444 videójában, hogy sálas ellenállóként nekimentek a rendőröknek, de ez nem játék. Elsősorban mert ők még csak gyerekek. Ha hiszik, ha nem, én szörnyen aggódtam értük, amikor azt láttam, hogy bedöntik a kerítést, és ugrálva, ujjongva berohantak egy elzárt építési területre. Az ugyanis nem véletlenül van elzárva azok elől, akiknek ott nincs keresnivalójuk. Életveszélyes ilyen helyeken tombolni.
Pontosan tudom, mit éreztek a fiatalok, mert én tudom, milyen a könnygáz szaga. A könnyezés, a köhögés, amit okoz. Csakhogy én 2006-ban már felnőtt voltam, ahogy körülöttem mindenki más is, és a velünk szemben álló rendőrök nem finomkodtak. Nem is háromszázan voltunk, okunk is volt kimenni, és annak, hogy kimentünk, a mi esetünkben komoly tétje volt. A szabadságunk volt a tét. Nem játék volt, mert velünk nem játszottak a rendőrök. Ütöttek, vertek, gumibotoztak, kardlapoztak, viperáztak, ahol értek, a földön fekve tovább rugdostak és ránk térdeltek, könnygázfelhő borított mindent, és rettenetes puskaropogás hallatszott, és jaj volt annak, akit elkaptak és behúztak a sorfal mögé. Törtek a kezek, az ujjak, az állkapcsok.
És most mégis visít a 444, hörög a Telex, a komplett dollármédia, üvölt Gelencsér, Tompos, Donáth Anna, tombol az egész Momentum, és mire ez az írás megjelenik, valószínűleg az egész Soros-hálózat ország-világ előtt őrjöngeni fog, hogy Budapesten gyerekeket bántanak. Hát a jó Isten áldjon meg benneteket, ti hazaáruló nyomorultak! Ha nem küldtök gyerekkatonákat harcolni az első sorokba, akkor nem fognak gyerekeket bántani. Ez ilyen egyszerű. Ha nem lökdösitek magatok elé a tizenöt éves gimiseket, akkor nem őket fogják lefújni könnygázzal.
Felfordul a gyomrom attól, amit a Momentum művel. Verik a harci-áldozati dobokat, hogy a diktatúra gyerekeket ver. Az a Momentum, amelyik áprilisban egy listán indult Gyurcsánnyal. Azzal a Gyurcsánnyal, aki nem ilyen óvatosan, finomkodva bánt az ellene tüntetőkkel. Azzal a Gyurcsánnyal, aki viperás, símaszkos rendőrökkel verette szét a tüntetőket. Aki lovasrohamot vezényelt a tiltakozók ellen, akit nem zavart, hogy a vérfürdőre és bosszúra készülő rohamrendőrei direkt levették az egyenruhájukról az azonosító számukat, hogy később ne lehessen felelősségre vonni őket. Akinek az uralma alatt a bíróságok tömegesen ítélték el az ártatlan fiatalokat, és aki a mai napig nem kért bocsánatot bűneiért, sőt roppant büszke arra, amit a rendőrei akkor műveltek.
Ezzel a Gyurcsánnyal kötött szövetséget több mint egy éve a Momentum, és most van pofájuk azzal haknizni a sajtóban és a Facebookon, hogy Orbán tüntető gyerekeket veret meg.
Na, akkor ezt is tegyük szépen tisztába! Csak mert a külföldi ügynökként viselkedő 444-esek is hasonló címeket adtak az eseményről beszámoló cikkeiknek. A helyzet valójában az, hogy nem tüntető gyerekek kaptak spray-t, hanem építési területre betörő, kerítéseket ledöntő, rendőrökre támadó, arcukat maszkkal eltakaró aktivisták.
Akik történetesen valóban gyerekek voltak, de szó sincs arról, hogy az történt volna, hogy a rendőrök egyszer csak meglátták a békésen álldogáló, időnként skandáló tüntetőket, majd gondoltak egyet, és rájuk támadtak. Amit a Telex és a 444, tehát a két dollármédium ebben a tekintetben művelt és művel, arra nem lehet mást mondani, mint hogy aljas hazugságokkal felépített politikai aktivizmus. Értem, persze, hiszen a megrendelők és a finanszírozóik pontosan ezt várják el tőlük. A feladat most éppen az, hogy Magyarországot olyan helyként kell bemutatni, ahol a diktatúra habzó szájú rendőrei kéjes örömmel verik a békésen tüntető gyerekeket. Ez a cél, és ezeknek az külföldről pénzelt újságíróknak semmi sem drága. A gyerekek testi és lelki épsége sem. A lényeg, hogy a feladat el legyen végezve, és hónap elején jöjjön a dollár.
Most kellene leállni!
