Matolcsy György és alelnöke, Virág Barnabás a 15:00 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismertette, miért nem változtattak a 13 százalékos jegybanki alapkamaton, ugyanakkor miért csökkentették az egynapos fedezett hitel kamatát az áprilisi 4,5 után további 1 százalékponttal, 19,5 százalékra. Emellett azonban az egynapos betéti kamat jelenleg 18 százalékos mértékének a csökkentését is bejelentheti az MNB elnöke - a piaci várakozás 0,5-1 százalékpontos vágás.
A szolgáltatások áremelkedése továbbra is jelentős inflációs nyomást fejt ki.
Májusban, júniusban az eddiginél erőteljesebb lehet a dezinfláció, majd az év második felében a magas 2022-es bázis miatt még nagyobb lehet a lassulás.
A kockázati környezet kedvező alakulása megteremti a lehetőséget a 18 százalékos egynapos betéti kamat csökkentését, de az csak óvatosan és fokozatosan hajtható végre.
Kiderült, hogy az egynapos fedezett hitelek mellett az egynapos betéti kamat is 1 százalékponttal, 17 százalékra mérséklődik.
Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök vette át a szót. Szerinte jó esély van arra, hogy 2023 végére elérjük az egyszámjegyű inflációt. De nem dőlhet hátra az MNB, hiszen továbbra is cél a 3 százalékos infláció elérése.
Az infláció a jegybankelnök szerint már csak a természeténél fogva lassan jön lefelé, mindenhová befurakodik. Ezért mondta az MNB korábban, hogy van profitvezérelte infláció, mivel a cégek emelnek árat, ha azt látják, hogy más is ezt teszi.
Az MNB-elnök emlékeztetett arra, hogy tavaly októberben irányadóvá tette az egynapos betétek kamatát. Ha ezt nem tette volna, akkor nagy baj lett volna, ez volt az egyetlen jó döntés - jelentette ki Matolcsy.
Az "operáció" sikerült, a forint erősödött, az euró árfolyama a 430 forint feletti szintről visszafordult (volt már 368 is, jelenleg 376 - a szerk.). Az alapkamat (ami jelenleg 13 százalék - a szerk.) csökkentésére egyelőre nincs mód.
Meg kell vizsgálni a jegybank elnöke szerint miért ilyen magas Magyarországon az infláció. Az egyik ok a 2021-es büdzsé hiány, amely a legmagasabb volt a térségben és a 2022-es, 6,2 százalékos GDP-arányos deficit is kétszer magasabb volt a lengyelnél. Az infláció megugrását okozták az ársapkák, ezek 3-4 százalékponttal járultak hozzá a fogyasztóiár-index növekedéséhez.
Ezért is javasolja az MNB a kormánynak az ársapkák kivezetését - hangsúlyozta Matolcsy. Az MNB úgy látja, hogy a kormány és a költségvetés egy konszolidáció útjára lép, összhangba kerül a monetáris és fiskális politika.
Ezzel együtt a 24 százalék még mindig háromszor magasabb az EU átlagos szintjénél és 10 százalékponttal a régiós országokénál. Közellenség maradt tehát az infláció. Megindult egy dezinfláció Matolcsy szerint annak kapcsán, hogy az áprilisi éves fogyasztóiár-index 24 százalék lett, szemben a márciusi 25,2 százalékkal. A folyó fizetési és a külkereskedelmi mérlegre nehező nyomás enyhült.
