A tegnapi napon a kormány nem ülésezett, de a költségvetés témája indokolja, hogy tájékoztassák a közvéleményt – tájékoztatott a mai kormányinfó elején Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezután bemutatta a költségvetést, melyet a Pénzügyminisztérium a héten átadott a Költségvetési Tanács részére véleményezni.
Háborús időket élünk, az elhibázott brüsszeli szankciós politika Magyarországot is érinti
– fogalmazott Varga Mihály.
A miniszter hangsúlyozta: eddig elért eredményeinket nem hagyjuk veszni, ezért olyan költségvetésre van szüksége, ami megvédi a magyar embereket.
Varga Mihály kiemelte:
a jövő évi költségvetés ezért védelmi költségvetés.
A miniszter szerint ennek megfelelően több forrás jut a védelmi kiadásokra, a családtámogatási rendszer átalakul, de megmaradnak az adókedvezmények, és a megőrzik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj folyósítását biztosító forrást is betervezték a jövő évi büdzsébe.
Megerősítik a honvédelmi alapot
– Az ország fizikai biztonsága mindennél fontosabb. Ezt szolgálja a honvédelmi alap megerősítése – mondta. A következő évben úgy terveznek, hogy 1300 milliárd forint lesz ez a kiadás, amely már meghaladja a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát.
A kormány célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és a határokat tudjuk biztonságban. A migrációs hullámok ugyanis újra és újra elérik Magyarország határait.
– Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következményeként egész Európában megemelkedtek az energiaárak. A 2023 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az unión belül. Ennek fenntartása érdekében jövőre is megmarad a rezsivédelmi alap, amelynek célja, hogy a kormány védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével kapcsolatban – mondta a tárcavezető. Ennek fenntartása az extraprofitadóból és más bevételi forrásokból származik. A miniszter elmondta: továbbra is elvárják, hogy azok a cégek, amelyek a háború következtében extraprofitra tesznek szert, hozzájáruljanak a többletköltségekhez.
A 2024-es költségvetésben megkezdik ezen plusz terhek kivezetését.
A gazdaság növekedése a tavalyi évben 4,6 százalék volt. A kormány célja hogy ez továbbra is folytatódjon. Ezt a háború és a szankciók befolyásolják. Idén ez a szám 1,5 százalék, de 2024-re ez javulhat, nagyjából 4 százalékra becsülik.
A pénzügyminiszter kifejtette: 2010 óta pénzügyileg stabilizálódott Magyarország, csökkenő pályán az államadósság, bár ennek dinamikáját a háború és a járvány lelassította, de fenntartják azt a célukat, hogy 2022-ben 3 százalék alatt legyen az államháztartás hiánya.
Az államadósság 66,7 százalékra fog csökkenni jövő év végére a Pénzügyminisztérium tervei szerint.
– A 2024-es költségvetés 255 milliárdos központi tartalékkal is rendelkezik – mondta a miniszter.
– A családtámogatási rendszernél jelentős előrelépést tervez a kormány – vetítette előre a miniszter, azt is leszögezve, hogy marad az inflációkövető nyugdíjemelés is.
A kormány küldi a számlákat Brüsszelbe
– A bizottsággal a költségvetés, és a helyreállítási alap ügyében is tárgyalunk – ezt már Gulyás Gergely mondta el. Mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, a helyreállítási alapot az Európai Unió tanácsa tavaly decemberben elfogadta. A költségvetésnél pedig az egyetlen felfüggesztő feltétel, amely a költségvetésből Magyarországnak járó pénzek megindításának feltétele volt teljesült.
– Az igazságszolgáltatással kapcsolatos módosításokkal kapcsolatosan a Bizottsággal megegyeztünk. Ennek megfelelően legkésőbb július elején tudunk Brüsszelbe számlákat küldeni – mondta.
A miniszter szerint külön kell választani a kondicionalitási eljárást, amely három uniós program egy részének a felfüggesztését jelenti, valamint a helyreállítási alap kérdését. A költségvetési biztos nyilatkozata a kondicionalitási eljárásra vonatkozott. Ezt Magyarország szeretné mielőbb lezárni, de mindig újabb és újabb feltételeket kap.
– Mintha a cél több esetben az lett volna, hogy az eljárás ne záruljon le. A nekünk járó források megszerzését nem érinti, csak azt, hogy teljes egészében le tudjuk hívni, azt korlátozza – mondta.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: olyan hatásköre nincs az Európai Parlamentnek, hogy elvegye Magyarországtól az uniós soros elnökséget.
Magyar euró?
Varga Mihály az euró bevezetéséről úgy fogalmazott: nincs céldátuma, mint mondta: a kormánynak az a lényeg, hogy Magyarország gazdasága stabil állapotban legyen, ennek mintegy mellékhatásaként bevezetheti majd egyszer Magyarország is az eurót.
Varga Mihály kiemelte, hogy a Költségvetési Tanács jóváhagyta és támogatta a 2024-es költségvetést, és jövő hét kedden benyújtja a parlamentnek a költségvetési tervezetet a pénzügyminiszter.
Hangsúlyozta: Magyarország joggal számít az uniós forrásokra is, hiszen hazánk teljesíti az ehhez szükséges vállalásokat.
– Erőltetett, mondvacsinált, alaptalan – így reagált lapunk kérdésére Gulyás Gergely a főpolgármester kijelentésére reagálva. Karácsony Gergely tegnap azt nyilatkozta, hogy Magyarország háborúban áll Oroszországgal és ezért nem lehet megoldani, hogy klíma legyen a 3-as metrón. A miniszter felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választási kampányban Karácsony hőmérővel pózolt a metróban, azóta nem sikerült megoldania a kocsik klimatizálását.
A pénzügyminiszter elmondta, az árstopokkal kapcsolatos helyzetet folyamatosan monitorozzák. – Az inflációt kell leszorítani ahhoz, hogy az árstopok kivezetéséről tárgyalhassunk. Amennyiben 1 számjegyűre visszaszorítjuk év végére az inflációt, akkor tárgyalhatunk az árstopok kivezetéséről – tájékoztatott újságírói kérdésre Varga Mihály. Hozzátette azt is: azzal számolnak, a nekünk járó uniós forrásokra számítanak.
Varga Mihály elmondta: oktatásra 3400 milliárd forintnyi összeget költenek, ebből csak a bérekre 1200 milliárdot költenek. – Ez 126 milliárddal több, mint ami az előző költségvetésben szerepelt. Amennyiben az uniós források megérkeznek, ez a mutató tovább fog növekedni – tájékoztatott.
(MNO)
