Költségelszámolási csalások sora derült ki litván politikusokról – a vilniusi kormányt a nyári litvániai NATO-csúcsig próbálják egyben tartani.
Korrupciós botránysorozat rázza meg Litvániát: politikusok egész soráról derült ki, hogy különböző módszerekkel költségelszámolási csalásokat követtek el, főleg önkormányzati szinteken. Kaunas városában például még számlákat se kellett bemutatniuk egyes politikusoknak a juttatások felvételéhez.
A korábban kaunasi önkormányzati képviselő, majd oktatási miniszterré előlépett Jurgita Siugzdiniene lemondott kormányzati pozíciójáról, más vezető politikusok pedig ezekben a napokban magyarázkodnak az előkerült ügyeik miatt.
Litvánia vezető kormánypártja, a konzervatív Haza Unió – Kereszténydemokraták előreszaladna a botrány megoldása érdekében, és azt szorgalmazza, hogy
az egyes miniszterek lemondása helyett az egész parlament oszlassa fel magát.
Ehhez viszont annyi képviselői támogató szavazatra van szükségük, amennyi nem áll rendelkezésre a kormánynak.
A litván ellenzék viszont inkább tovább tartaná hatalomban a bukdácsoló kormányt. A harmadik legerősebb pártnak számító Litván Demokratikus Unió azt javasolja, hogy a kormányzó koalíció állítson fel egy új kormányt, és ha az elbukik, akkor lehet szó előrehozott választásról. Az ellenzéki szocdemek azt üzenik: nem fognak segíteni a konzervatívoknak a saját stratégiájuk megvalósításában.
A konzervatívokkal együtt kormányzó liberálisok is elégedetlenek: ők nem támogatják a gyors előrehozott választásokat, de nem akarják a koalíciót sem elhagyni.
Ingrida Simonyte miniszterelnök elfogadta az oktatási miniszter lemondását, ugyanakkor nem tervez benyújtani egy bizalmi szavazást a kormányzata ellen. Azt mondta: ha a parlament nem támogat egy előrehozott választást, akkor a kormánya le fog mondani.
Ebben az esetben Gitanas Nauseda államfőnek kell megbíznia valakit egy új kormány alakításával.
Az általában csendes és nyugalmas politikájáról ismert, a nemzetközi hírekben ritkán szereplő Litvániában nem tét nélküli a mostani kormányválság. A balti ország határos mind Oroszországgal – a kalinyingrádi terület miatt –, mind Belarusszal; és a másik két balti államhoz hasonlóan súlyosan és érzékenyen érintette a több mint egy éve tartó ukrajnai háború.
Litvánia azóta is mindent megtesz azért, hogy elvágja az Oroszországhoz fűződő szálait,
megszüntessen minden energetikai függőséget, illetve fellépjen a helyi orosz befolyásolási próbálkozások ellen.
Ugyanakkor a három balti állam mindent megtesz azért is, hogy a biztonságukat szavatoló NATO egysége fennmaradjon, és minden lehetséges biztonsági garanciát meg is kapjanak a nyugati védelmi szövetségtől az ukrajnai háború árnyékában.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a Politicónak arról beszélt: hazája politikai életének teljes újraindításra van szüksége. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a júliusra épp
Vilniusba, a litván fővárosba tervezett NATO-csúcsot nem fogja érinteni a kormányválság.
(Mandiner)
