- a Budavári Palota,
- a Sándor-palota (a köztársasági elnök hivatala),
- a Miniszterelnökség budavári elhelyezését biztosító volt Karmelita kolostor,
- a Stöckl-lépcső, a főőrség épülete,
- a lovarda és a hozzá tartozó istálló,
- a Buzogány torony,
- az ide vezető Gyilokjáró és az Újvilág kert,
- továbbá a mélygarázs.
- a kezdeményező által megjelölt használati mód, tevékenység sérti a Budai Palotanegyed mint nemzeti emlékhely méltóságát, történelmi jelentőségét,
- a használat, tevékenység megvalósítása során létrejövő építmény, emelvény, dobogó, díszítőelem vagy egyéb tárgy megjelenését tekintve nem illeszkedik a Budai Palotanegyed és annak környezete történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához,
- a kezdeményező által megjelölt használati mód előreláthatóan károsítaná vagy veszélyeztetné a Budai Palotanegyed épületeit, közterületeit, műemléki jellegét, védettségét, környezetét, vagy környezetszennyezéssel járna,
- a kezdeményező által megjelölt használati mód, tevékenység a Budai Palotanegyed idegenforgalmát, a Budai Palotanegyedben működő intézmények működését vagy a területén megrendezésre kerülő állami ünnep, protokolláris rendezvény megtartását jelentősen korlátozná, megnehezítené,
- a Budai Palotanegyedben a védett személyek és kijelölt létesítmények védelmét ellátó szervezet álláspontja szerint a kérelmezett használat akadályozza a védelem ellátását,
- a használati szerződésben szereplő időszakkal, a budai palotanegyedbeli közterületek használati óráinak éves száma elérné vagy meghaladná az adott évben a 2500 órát.
A Vagyonkezelő megállapodást köt a Miniszterelnökséggel, a Miniszterelnöki Kormányirodával, a Miniszterelnöki Kabinetirodával, a Köztársasági Elnöki Hivatallal és a Budai Palotanegyed területén működő közfeladatot ellátó szervekkel a behajtás és a rendezvények koordinációjának rendjéről. A védett személyek pedig korlátozás nélkül behajthatnak a területre.