2024. május 02. - Zsigmond
EUR : 391.04
USD : 365.05
Időjárás ikon19°15°

Boldoggá avathatják 2020-ban Mindszenty Józsefet

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke interjút adott a Magyar Hírlapnak, és elmondta, hogy "tavaly június 14-én egy kilenc teológusból álló bizottság egyhangú döntéssel, gyönyörű nyilatkozatokkal ismerte el végre Mindszenty bíboros életszentségét. A közelmúltban a következő lépés is megtörtént, egy főpapokból álló bizottság vitatta meg a szakértői jelentést, melynek eredményéről a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa számol be hivatalosan a Szentatyának.

Ha Ferenc pápa jóváhagyja azt a döntést, hogy Mindszenty bíboros hősiesen gyakorolta az erényeket, Mindszenty bíboros megkapja a „Venerabilis”, azaz „Tiszteletreméltó” megszólítást." Majd a csoda kivizsgálásával kapcsolatban így folytatta: "tudomásunk van egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulásról. Ha a kivizsgálás pozitív eredményt hoz esetleg már idén, akkor sokunk reménye válhatna valóra, amit sokan meg is fogalmaztak már, hogy milyen méltó és szép lenne, ha a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején, itthon kerülhetne sor Mindszenty József boldoggá avatására."

Mindszenty József már zalaegerszegi plébánosként és veszprémi püspökként is óriási munkát vitt véghez egyháza és népe érdekében - nem véletlenül börtönözték be 1919-ben és 1944-ben is –, legnagyobb hatással hazájára azonban esztergomi érsekként lehetett.

A II. világégés végeztével nevezte ki XII. Piusz pápa esztergomi érseknek, Mindszenty tántoríthatatlanul látott neki feladatának: az egyre erőteljesebb bolsevik befolyás alatt álló, háborúban megtört nemzetének próbált mindennemű segítséget nyújtani. Hiába mondják még ma is sokan a kommunista agymosás következtében, hogy a papok ne politizáljanak, Mindszenty az adott helyzetben nem tehette meg, hogy kizárólag papi teendőket lásson el. A népszerű hercegprímás pontosan tudta, hogy milyen erők állnak Rákosi Mátyásék mögött, mégis minden körülmények között kiállt nemzetéért.

Ahogy személyi titkára, Mészáros Tibor fogalmazott:

„Hatalmas karizmatikus erő áradt belőle, s az ország nagy része – minden propaganda és hírverés nélkül – spontán módon őt tekintette a katolikus-keresztény magyarság hiteles képviselőjének, akiben olyan imponáló, olyan vonzó módon érzékelhető volt az egybefonódott katolikus hit és a magyar nemzettudat.”

1945-ben az amerikai magyaroknál szervezett gyűjtést, ahonnét jelentős élelmiszer- és ruhaszállítmány érkezett, az adományt azonban a kommunisták eltulajdonították. Szoros kapcsolatot ápolt papjaival, folyamatosan erősítette lélekben híveit, az ország és a világ vezetőinek írott leveleiben tiltakozott a bebörtönzések, a demokratikus jogokat és az egyházat ért támadások ellen. Soha ilyen népszerű hercegprímása nem volt az országnak, az 1947-ben meghirdetett Mária-év alkalmából rendezett szabadtéri miséken összesen több mint 4,5 millióan vettek részt a kommunisták minden mesterkedése ellenére.

1948 karácsonyára a Magyar Dolgozók Pártjának egyetlen igazi ellensége maradt az országban, Mindszenty József. December 26-án letartoztatták, hogy aztán heteken át kegyetlenül kínozzák, egy kirakatperben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéljék és megfosszák főpásztorától a keresztény Magyarországot. Életének következő évtizedeit a szabadságharc pár napját kivéve börtönben és száműzetésben töltötte. Ugyan megmaradt az egyház élén, tevékenysége erősen korlátozott volt, híveinek élete sokkal inkább múlt a Kádár-rendszer és a Vatikán keleti politikáján.

Mindszenty a saját bőrén tapasztalta meg a kommunizmust és az orosz ortodox egyház felszámolásának történetét is ismerte, ezért elutasított minden kompromisszumot. A XII. Piusz (1939-1958) után a pápai trónszékbe kerülő XXIII. János és VI. Pál azonban nem ismerhették ily mértékben a bolsevizmust. A II. Vatikáni Zsinattal elévülhetetlen érdemeket szereztek az egyház megújításának munkájában, de a szovjet szuperhatalomra tévesen úgy tekintettek, mint ami még évszázadokig fennállhat, ezért szorgalmazták a nyitást irányukban.

A hercegprímás már akkor figyelmeztetett rá, hogy a békepapi mozgalom az egyház szétzüllesztését szolgálja, tagjai politikai érdemeikért kapják egyházi pozíciójukat. A Vatikán enyhülését mutatja, hogy akiket XII. Piusz még kiközösített 1957-ben békepapságuk és parlamenti képviselőségük miatt, azokat 1971-ben feloldotta az egyházi büntetés alól VI. Pál, annak ellenére, hogy nem mondtak le képviselőségükről és papságukat is tovább gyakorolták. Mialatt az enyhülés jegyében a kommunista vezetéssel tárgyalt a Szentszék, addig Magyarországon a templom falai közé szorították vissza a vallást és papokat börtönöztek be.

Mindszenty a bolsevikokkal való tárgyalás helyett az amerikai követségen minden tőle telhetőt megtett a változásért. Nagyon bízott az Egyesült Államok segítségében, mondván, ha a vietnámi helyzetbe be tudtak avatkozni, akkor itt is megtehetik. Ahogy Zinner Tibor fogalmazott, a bíboros egy emberjogi harcos volt, akinek legfőbb fegyvere a toll. Emlékiratait írta, hogy bemutassa a bolsevizmust a szabad világnak, ezen kívül 117 levelet küldött az amerikai vezetésnek, ebből csupán kettőre kapott elnöki választ.  1964-ben azt mondta az amerikai követnek, hogy ha most újra kitörne a forradalom, átmenne a parlamentbe és kinevezné az új magyar kormányt, élve az ezeréves magyar alkotmányban rögzített érseki jogával, melyet csak a szovjet mintájú alkotmány törölt el.

A nyugati segítség azonban ezúttal is elmaradt, Kádár János és kormánya pedig hatni tudott a Szentszékre. Addig mondták, hogy Mindszenty az akadálya a megegyezésnek, hogy ha őt elmozdítják, akkor engedményeket kap a magyar egyház, míg végül 1971-ben Mindszentynek el kellett hagynia hazáját, 1974-ben pedig az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánította VI. Pál pápa és kinevezte apostoli kormányzónak Lékai Lászlót.

Lemondatásával Mindszenty nem értett egyet, hiszen tudta, hogy az egyház a kommunista rezsim kezébe kerül teljes mértékben, sérelmeiket pedig nem fogják orvosolni. Álláspontját az azóta eltelt évtizedek és a történeti kutatások igazolták.

Azt, hogy micsoda emberi nagyság kell ahhoz, hogy valaki elfogadjon egy ilyen döntést, arra Kahler Frigyes világított rá kiválóan:

„Egy döntésnek, amivel egyetértünk könnyű engedelmeskedni! Egy olyan döntésnek engedelmeskedni, amelynek helytelenségéről vagyunk meggyőződve, csaknem lehetetlen. Egy Mindszenty ereje kellett ahhoz, hogy ne lázadjon fel, hanem engedelmesen elfogadja életének ezt a keresztjét is. Rossz úton jár tehát mindenki, aki Mindszenty bíborosnak a pápa iránti engedetlenségét emlegeti.”

 Forrás: Magyar Fórum
Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató