A szerdai tárgyaláson a bíró röviden ismertette a Fővárosi Törvényszék 2016-ban kihirdetett, de másodfokon hatályon kívül helyezett, nem jogerős elsőfokú ítéletét: a 17 vádlottból 15 kapott 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztést "terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt".
[caption id="attachment_16700" align="alignnone" width="5494"]
Budapest, 2019. február 6.
A Budaházy György (elöl balról) és társai ellen terrorcselekmény bûntette miatt indult büntetõper tárgyalása a Fõvárosi Törvényszék tárgyalótermében 2019. február 6-án. Szemben Ignácz György bíró.
MTI/Szigetváry Zsolt[/caption]
Budapest, 2019. február 6.A Budaházy György (elöl balról) és társai ellen terrorcselekmény bûntette miatt indult büntetõper tárgyalása a Fõvárosi Törvényszék tárgyalótermében 2019. február 6-án. Szemben Ignácz György bíró.
MTI/Szigetváry Zsolt[/caption]
A bíró ismertette a Fővárosi Ítélőtábla múlt évben hozott másodfokú végzését, amellyel megsemmisítette az elsőfokú ítéletet, és új elsőfokú eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket.
A tábla eljárási szabálysértések, megalapozatlanság miatt helyezte hatályon kívül a törvényszék korábbi ítéletét.
A vád szerint "a Budaházy György által létrehozott és vezetett Magyarok Nyilai elnevezésű szervezet 2007 és 2009 között terrorcselekményekkel próbálta befolyásolni az akkori szocialista-szabaddemokrata kormány politikáját, Molotov-koktélos támadásokat intéztek több kormánypárti politikus ingatlana ellen".
A vádlottak a másodfokú döntés óta szabadlábon védekezhetnek.
Tudósítunk ott járt a tárgyaláson és Budaházy Györgyöt kérdezte:
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=ugjoUBf2vVs&t=17s[/embed]
Budaházy György a mostani tárgyaláson felháborodását fejezte ki, hogy az ügyészség a hatályon kívül helyező másodfokú végzés iránymutatásai ellenére még a legkirívóbb túllövések esetében sem módosította a vádat.
A másodfokú bíróság ugyanis többek között rámutatott a döntése indoklásában az alábbiakra:
- "Ami a terrorista csoportnak minősített személyösszesség motívumát, közpolitikai alapállását és távlati terveit illeti, ezeket az elsőfokú bíróság meglehetősen nagy meggyőződéssel rögzítette anélkül, hogy erre nézve bizonyítást folytatott volna le.” Továbbá azon két kategória felvázolásával, hogy a vádlotti körben minimálisan bűnszervezet, speciálisan pedig terrorista csoport alakult ki, egy "történeti tényekkel alá nem támasztott megelőlegező fikcióval konstruált a törvényszék egy virtuális hidat ahhoz, hogy I.r. vádlott felel valamennyi, kiterjesztett cselekményért".
Ezek a megállapítások rámutatnak az ügyészség által hangoztatott "bűnszervezet" létezésének a megalapozatlanságára.
- A bírósági eljárás során módosult a Btk., ami a rongálás szabálysértési értékhatárát 20.000 Ft-ról 50.000-re emelte, erre az ügyészség is módosította menet közben a vádiratot annak vonatkozásában, hogy az I. rendű vádlott az eddig a vádban szereplő 20.000 Ft helyett immár 50.000 Ft-ot meghaladó kár okozására adott utasítást. Erre mondta a másodfok azt, hogy „sajátos jogfelfogást tükrözne, ha a jogszabályváltozás hatása a vádlott múltbéli tudatában megjelenne”. És megtoldotta ezt azzal, hogy a szabálysértési értékhatár alatti kárérték esetén a cselekmény szabálysértésnek minősül és ebből következően nem lehet a terrorcselekmény eszközcselekményeként értékelni.
Márpedig az ügyben szereplő rongálások fele a szabálysértési értékhatár alatti károkozással járt, tehát legalább ezek vonatkozásában a terrorcselekmény minősítést eleve ejteni kellene.
- Végül a másodfok azt is rögzítette, hogy „ha nem arról van szó, hogy a kormányt, az országgyűlést a lakosság megfélemlítése útján akarom befolyásolni, hanem valakiket kifejezetten a nemi identitásuk eltérése okán akarok - úgymond - szankcionálni, az nem biztos, hogy ebbe a körbe (mármint a terrorizmus körébe) tartozik.”
Ez alapján meg a homokos bárok elleni Molotov-koktélos támadásokat kellett volna átminősíteni a terrorizmusról valami másra.
Mindezen iránymutatásokra az ügyészség láthatóan magasan tett és továbbra is ugyanazokkal a vádakkal keménykedik.
