Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására– írta a BRFK abban a határozatban, amelyben megtiltotta, hogy a budai Várnegyed területén, a „köztudomásúan országos jelentőségű történelmi emlékhelynek minősülő” Kapisztrán téren rendezzék meg az úgynevezett becsület napját.
A hazafias szervezetek több mint húsz éve megemlékeznek arról, hogy a budai Várba szorult német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Korábban arra is volt precedens, hogy a hatóságok egyáltalán nem engedték megtartani a fővárosban a „becsület napját”, máskor Budapest külterületén, vagy egy nyilvánosságtól elzárt helyen, magánterületen rendezték meg a demonstrációt. Máskor frekventált közterület – Hősök tere, Kossuth tér – volt a helyszín.
A rendőrség döntésében ugyanakkor – idézzük a BRFK írását – szerepet játszott, hogy az eseményen számítani kell olyan szélsőséges csoportok megjelenésére, amelyek jelenléte esetén a „rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat”. Ezzel szemben a magyar állam számára a nemzetközi szerződések korlátozást, tiltást tesznek lehetővé.
A rendőri tiltás a Kitörés teljesítménytúrára nem vonatkozik: ennek gyülekezőhelye szombat délután a Kapisztrán téren lesz.A „becsület napját” évről évre antifasiszta ellentüntetések kísérikIdén például a Szabad Egyetem szervezésében diákok is csatlakoznak azokhoz a szervezetekhez, amelyek szombaton délután háromtól a Széll Kálmán téren tiltakoznak majd a „történelem újraírása” ellen.Népszava nyomán 
