- Abban biztosak lehetünk, hogy fordított esetben (tehát ha az áldozat színesbőrű, gyilkosa fehér lenne) nagy hangsúlyt kapna egy efféle nyom, a vádiratban és az ítéletben is súlyos éveket jelentene a fajgyűlölet mint mozgatórugó. Ám most a sokkal gyakoribb „nem fordított” esettel állunk szemben…
MORAL INSANITY
Történt hát egy fölfoghatatlanul aljas, értelmetlen rémtett. Egy nyíltan rasszista elveket hirdető véglény meggyilkolt két fiatalembert. Miután az áldozatok ismert focidrukkerek voltak (egyik újpesti, másik REAC-os), tegnap több ezer szurkoló gyűlt össze a fővárosban, hogy megemlékezzen Laciról és Gergőről. Ott voltak a fradisták, a kispestiek, MTK-sok, diósgyőriek, debreceniek, fehérváriak – mindenki. A rendezvény békés volt, a láthatóan jó erőben lévő ultrák senkit sem bántottak, nem volt gyújtogatás, őrjöngés. (Nem úgy, mint mondjuk Minneapolisban, ahol egy rendőri intézkedés nyomán elhunyt színesbőrű bűnöző halála miatt a tüntető kisebbség fölgyújtotta a fél várost. De hát az a „művelt”Nyugat, ugyebár…) Akinek szíve, lelke, ép erkölcsi érzéke van, ilyenkor megáll, lehajtja a fejét, részvétet nyilvánít Laci és Gergő családjának. Vagy ha erre képtelen (mert nem volt gyerekszobája, mert lelki nyomoronc vagy mert balliberális), akkor csöndben eloldalog.- Budapest főpolgármesterét azonban másfajta anyagból gyúrták. Neki az egész országot fölkavaró rémtett miatt eszében sincs részvétet nyilvánítani. Inkább fröcsögve lenácizza, lerasszistázza a megemlékezőket. Önbíráskodást, megfélemlítést, a város földúlását emlegeti. Miért is? Milyen önbíráskodás? Milyen földúlás? És egyáltalán: ki a náci?