Romagyilkosságok: a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának érintettségét is vizsgálják az új nyomozásban
A szocialista kormányzat idején működő Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori munkatársainak szerepét is vizsgálja a rendőrség a romagyilkosságok elvarratlan szálai miatt indított nyomozásban – értesült a PestiSrácok.hu. A sorozatgyilkosság aktáit azután porolták le, hogy a halálbrigád életfogytiglani fegyházra ítélt vezetője megtörte a hallgatást és elkezdett beszélni az egykori támogatóikról és a finanszírozókról. Kiss Árpád állítja, jobbikos körök is segítették őket, de utalt arra is, hogy a Gyurcsány-kormány a káoszban volt érdekelt, ezért az akkori titkosszolgálat visszatartotta az információkat, emiatt pedig nem sikerült időben elfogni a sorozatgyilkosokat. Egyelőre nem tudni, hogy az újraindított nyomozásban végül mire jutnak a rendőrök, de az biztos, hogy még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Cikkünkben ezeket a homályban lévő szálakat gyűjtöttük össze,- írja a Pestisrácok.hu.A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) újra nyomozást rendelt el a 2008-2009-ben történt romagyilkosságok elvarratlan szálai ügyében. A lap úgy tudja, az akták leporolása összefüggésben van azzal, hogy a gyilkosság-sorozat elsőrendű elítéltje elkezdett beszélni a hatóságoknak a halálbrigád támogatóiról, finanszírozóiról és felbujtóiról. Kiss Árpád vallomásában azt is megemlítette, hogy a tatárszentgyörgyi gyilkosságban egy, a felelősségre vonást eddig elkerülő személy is közreműködött. Az már egyébként az alapeljárás során is nyilvánvaló volt a szakemberek szerint (noha a rendőrség akkoriban mindent megtett, hogy az összes tettes kézre kerüljön), hogy a sorozatgyilkosság utáni vizsgálódás nem érhet véget azzal, hogy 2009. augusztus 21-én Debrecenben négy embert elfogtak, majd bíróság elé állítottak.Ismert, az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és féléves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot a hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.