A kritikák ellenére stabil a költségvetés: rekordszintű többlet júliusban. Korábban ekkora többletre júliusban még soha nem volt példa...
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A júliusi adatok viszonylag meglepetésként hatnak, hiszen sokan aggódtak többek között az előző hónapban visszamenőlegesen kifizetett egyszeri nyugdíjkompenzáció esetleges negatív hatásai miatt. Ennek ellenére júliusban úgy tűnik, hogy a költségvetés ezzel a visszamenőleges kifizetéssel képes volt megbirkózni, és továbbra is erősek a fundamentumok.
Júliusban még soha nem volt példa ekkora többletre
A rekordszintű többletre ugyanakkor a július 1. óta hatályos több ezer milliárd forintos adóemeléseknek is nagy hatása volt, ugyanakkor egyelőre az energiaválság hatásai nem jelennek meg a költségvetésben. A jövő nagy kérdése lesz, hogy az energiaválság hogyan és milyen formában érezteti a hatását a magyar büdzsében.
Ha jobban visszatekintünk, akkor az idei júliusi 255,7 milliárd forintos többlethez hasonlót nem találunk egyik korábbi év július hónapjában sem. Az elmúlt évek inkább a költségvetési deficitről szóltak nyáron is. Az alábbi ábra szemlélteti 2002-től kezdve az államháztartás egyenlegét a júliusi hónapokban:
Az ábra az elmúlt 20 év júliusi hónapjait veszi figyelembe. Az ábráról leolvasható, hogy a költségvetési egyenleg átlaga -39 milliárd forintot tett ki, de a medián is negatív tartományban helyezkedik el 126,6 milliárd forinttal. Ezekhez képest értelmezhető kiemelkedőnek az idei júliusi 255,7 milliárd forintos többlet.
Stabil teljesítmény az emelt nyugdíjak ellenére is
Vessünk egy pillantást a magyar költségvetés teljesítményére! Július végével bezárólag 2636,5 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya. Ezt ugyanakkor érdemes részletekre bontani: maga a központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos szufficitet – vagyis többletet –, végül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos deficitet könyvelhettek el július végéig. Csak a júliusi egyenleget nézve kapjuk meg a központi alrendszer 255,7 milliárd forintos többletét.
A szufficit elérése júliusban a szomszédunkban február vége óta húzódó orosz-ukrán háború és az erre válaszul hozott európai uniós szankciók ellenére valósult meg úgy, hogy ez a két tényező jelentősen megnövelte a költségvetés kiadásait, de a magyar kormány továbbra is prioritásként kezeli az egyensúlyi mutatók javítását. Igazán érdekes lehet havi bontásban a költségvetés kiadási és bevételi oldala, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium ezeket az adatsorokat egyelőre még nem hozta nyilvánosságra, csupán néhány kiadási sort közöltek. Ezek alapján is kiolvasható néhány sokatmondó tényszám. Az alábbi ábra ezzel kapcsolatban kiválóan szemlélteti az adott éven belül halmozódó államháztartási egyenleg alakulását.
A nyilvánosságra hozott kiadási adatsorok alapján elmondható, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított pénzösszegek meghaladták az egy évvel korábbit. Ez számokban annyit jelent, hogy a nyugellátásokra mintegy 2800,4 milliárd forintos, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 1253,7 milliárd forintos összeget szántak. Ezek az összegek a július végéig való tényleges ráfordítást jelentik.
Kiadási oldalon viszont nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy pont júliusban fizették ki a megemelt nyugdíjakat is. A konkrét emelés visszamenőlegesen történt kifizetésre 2022 júliusától januárig. A konkrét kifizetés úgy történt, hogy a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők egyrészt megkapták júliusban az emelt összegű ellátást, másrészt a különbözetet is az első hat hónapra januárig visszamenőleg, mindezt egy összegben. Mindez összességben 184 milliárd forintos plusz kiadással terhelte a költségvetést.
Ezzel összességében a kumulált egyenleg egész pontosan 2626 milliárd forintra csökkent, ami a költségvetési folyamatok idei romlását lényegében megállította. Ez százalékosan kifejezve azt jelenti, hogy az éves pénzforgalmi hiányterv teljesülése a június végi 91,7 százalékról 83,6 százalékra csökkent le.
Ezt szemlélteti az alábbi ábra.
Mit tartogat a jövő?
Érdemes vizsgálni a magyar költségvetés hosszabb távú teljesítményét is, amire a központi alrendszer egyenlegének 12 havi gördülő átlaga ad tiszta képet. Ez látható az alábbi ábrán is. Leolvasható, hogy az utóbbi 1,5 évben volt hasonló fordulatra példa, mint amilyet jelenleg látunk, viszont akkor ez a fordulat csak felvillanás volt. A fő kérdés a jelenlegi pozitív fordulat kapcsán leginkább az, hogy mennyire lesz tartós, igaz a költségvetésen eszközölt kiigazítások azért az egyensúlyi folyamatok fenntartása felé billentik a mérleg nyelvét.
A költségvetés eddigi teljesítményét értékelve elmondható, hogy megálltak az év legelején romlásra utaló folyamatok, amit alátámaszt, hogy a kumulált deficit szintje az áprilisi szintre tért vissza. Ez aláhúzza a költségvetés stabilitását, illetve jelzi számunkra azt, hogy jól alakulnak a költségvetési alapfolyamatok: lényegében a bevételek felülteljesítenek oly mértékben, hogy a júliusi rekord szufficit a nyugdíjasok extra emelésének kiutalása ellenére állhatott elő.
Ez szoros kölcsönhatásban áll a dinamikusan emelkedő inflációval – ami júliusban 13,7 százalék volt –, mivel elsősorban a forgalmi típusú bevételeket fűti. A rekordtöbblet vonatkozásában azt is feltétlenül ki kell emelni, hogy a kormány óriási költségvetési kiigazításokról döntött, amelyek épp július 1-től léptek hatályba. Azt fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a különadók emelésének bevételei jellemzően később fognak befolyni és érzékeltetni hatásukat.
A jövőre tekintettel két tényezőn áll vagy bukik, hogy ez a kedvező fordulat fenntartható-e. Az egyik a magyar gazdaság lassulása, amit a közelmúltbeli havi adatok alátámasztanak. Ez a költségvetés tekintetében azért rossz hír, mert a lassulás negatívan hat a bevételi oldalra. A másik tényezőt a rezsicsökkentés jelenti. Erre biztos választ csak az ősz beköszönte után lehet mondani, de az biztos, hogy az év vége felé közeledve lesz effektív Magyarország energiamérlege, amikor a magyar állam fizet a rezsicsökkentésért. A rezsicsökkentés módosítására is éppen azért volt szükség, hogy tehermentesítsék a költségvetést a kiadási oldal csökkentésével. A kérdés az lesz, hogy ez az átalakítás mennyire, illetve milyen mértékben tudja majd tehermentesíteni a költségvetést.
(Mandiner)
