Melanie Joly kanadai külügyminiszter szerdán közölte, hogy kormánya a szankciók miatt Montrealban rekedt öt turbinát visszaküldi Németországba, annak ellenére, hogy a helyi ukrán nemzetiségűek és Kijev ottawai nagykövete azt követelte, hogy tartsák vissza azokat. Joly elárulta, hogy a döntés a jelenleg Kanadában tartózkodó Olaf Scholz német kancellár kérésére született.
“Ezt a döntést hoztuk” – mondta Joly a CBC állami műsorszolgáltatónak adott interjúban.
“Pontosan ezt kérte tőlünk Németország”.
“Kanada nem akar semmiféle ürügyet adni [Vlagyimir] Putyin orosz elnöknek arra, hogy továbbra is fegyverként használja az Európába irányuló energiaszállítást”
– mondta Joly.
Hat Siemens-turbina volt Montrealban karbantartás céljából, amikor Kanada embargót hirdetett Oroszország ellen az ukrajnai konfliktus miatt. Németország kérésére Ottawa júliusban mentességet jelentett be a turbinák számára, és az egyiket el is küldte, de a Gazprom a dokumentáció szabálytalanságaira hivatkozva elutasította az átvételüket.
Scholz, aki a héten Ottawában járt, hogy kanadai kollégájával, Justin Trudeau-val a hidrogénenergia fejlesztéséről szóló megállapodásokat írjon alá, a CBC-nek elmondta, hogy a két ország továbbra is együttműködik a fennmaradó öt turbina visszaküldésében.
“Azt hiszem, politikai egyetértés van abban,hogy együttműködünk, barátok vagyunk, és nem fogjuk megvalósítani, hogy az orosz játék működjön” – mondta Scholz a műsorvezető Vaszy Kapelosnak.
Ukrajna és Németország azzal vádolja Oroszországot, hogy túszként tartja fogva az EU-t a gázszállításokkal. A Gazprom azt mondta, hogy minden szerződéses kötelezettségét teljesíti, de nem lehet hibáztatni, ha az EU vagy Kanada egyoldalú embargót rendel el a berendezésekre – például az Ukrajnát elkerülő, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-1 vezetékhez szükséges Siemens-turbinákra.
Mind Kijev, mind Kanada ukrán etnikumú lobbistái tiltakoztak a turbinák visszaszolgáltatásáról szóló döntés ellen, mondván, hogy ez nem akadályozza meg Moszkvát abban, hogy a gáz visszatartásával “terrorizálja” az EU-t.
“Valóban úgy gondoljuk, hogy ezt az engedményt vissza kellene vonni, mégpedig azonnal” – mondta a Canadian Pressnek Ukrajna ottawai nagykövete, Julija Kovaliv. Közben az Ukrán-Kanadai Kongresszus közleményt adott ki, amelyben “csalódást okozott közösségünknek, hogy Kanada elszalasztotta a lehetőséget, hogy a kancellár látogatása alatt törölje az engedélyt”.
Az EU-ban a héten az egekbe szökött a földgáz ára, miután a Gazprom bejelentette, hogy augusztus 31. és szeptember 2. között javítás miatt leállítja az Északi Áramlat-1-et. Az Északi Áramlat 2, amely nem Siemens-turbinákat használ, már elkészült – de nem üzemel, mivel Németország megtagadta az engedélyezést, tiltakozásul az ellen, hogy Oroszország elismerte a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok függetlenségét.