Sokkolta a francia és az európai közvéleményt a június 8-i eset, amikor egy szíriai férfi késsel sebesített meg hat embert, köztük négy kisgyereket a kelet-franciaországi Annecy városában.
A tragikus eset jól mutatja, hogy sem az eddig életben lévő tagállami szabályozások, sem az elfogadott közös európai menedékrendszer nem tartalmaz garanciákat, melyekkel elejét lehet venni a hasonló tragédiáknak. Tragikus párhuzam, hogy éppen mikor Franciaországban egy migráns késel meg gyerekeket, Brüsszel a migránsok kötelező áttelepítéséről döntött.
Abdalmasih H. 2013 novemberében érkezett Svédországba, ahol a szíriai keresztények körében népszerű, akkor még ötvenezer fős Trollhättan városban telepedett le. Svédországba 2015-ben 163 ezer menedékkérő érkezett, ami sokként érte a társadalmat – írja a Migrációkutató Intézet a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez eljuttatott közleményében.
A svéd parlament 2016 júniusában döntést hozott, melynek értelmében a hatóságok felfüggesztették az állandó tartózkodási engedélyek kibocsátását, melyek helyett immár csak három évre szóló, ideiglenes oltalmazotti státust ítéltek meg a menedékkérőknek.
A döntés nyomán Abdalmasih H. státusa is bizonytalanná vált középtávon – írják a közleményben.
A férfi svéd és angol nyelvet tanult egy külföldiek számára létrehozott intézményben. A hatóságoknak egy alkalommal került a látókörébe, miután a törvényeket megszegve párhuzamosan vette igénybe a munkanélkülieknek járó segélyt és a diákoknak járó ösztöndíjat. A helyi bíróság akkor felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbírsággal sújtotta. Keresztény vallása nem indokolta a nemzetbiztonsági megfigyelését.
Abdalmasih H. 2017-ben próbálkozott először állampolgárság megszerzésével, sikertelenül. Feleségül vett egy már svéd állampolgársággal rendelkező szíriai nőt 2018-ban, és született egy kislányuk.
Mivel állandó munkahelye nem volt, a rákövetkező években két alkalommal utasították vissza állampolgársági kérelmét.
Miután felesége nem volt hajlandó vele menni, 2022 végén egyedül költözött Franciaországba, amit legálisan megtehetett, hiszen a svéd oltalmazotti státus útlevelet nem ad ugyan, de a schengeni övezeten belül szabad mozgást biztosít. November 28-án Franciaországban is menedékkérelmet adott be, amit azonban 2023. április 26-án elutasítottak, miután Svédországban már volt tartózkodási engedélye. Erről az értesítést június 4-én, négy nappal az ámokfutása előtt kapta meg elektronikusan.
A Migrációkutató Intézet álláspontja szerint a tragédia az európai rendszer(ek) számos hiányosságára rámutat.
Csak 2022-ben 881 ezer menedékkérelmet adtak be különböző európai országokban, melyek közül 384 ezret bíráltak el pozitívan. A maradásra jogosultak többsége (országtól függően) már nem menekültstátuszt, hanem két-három évre szóló ideiglenes oltalmazotti státust kap, így ezzel a papírral gyakorlatilag egy bizonytalan időszakba lép, hosszú távú tervezésre képtelenné válik.
Ennyi ember szociális gondozására, pláne pszichológiai vizsgálatára nincs kapacitás, így a migránsok jellemzően egyedül küzdenek meg problémáikkal, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Kisebb bűncselekmények elkövetése esetén nem veszítik el menekült- vagy oltalmazotti státusukat, így a törvényeknek nincs visszatartó erejük.
A kitoloncolás továbbra is lehetetlen, ha a migráns hazája veszélyes országnak minősül.
A menekültek és oltalmazottak a schengeni övezeten belül jellemzően szabadon mozoghatnak – hívta fel a figyelmet a Migrációkutató Intézet.
