Ismét összeülnek az Európai Unió tagállamainak vezetői Brüsszelben: a belga fővárosban csütörtökön kezdődik ugyanis az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozója, melyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
A napirendi pontokat tekintve meglehetősen színes tárgyalássorozatról lesz szó, szóba kerül többek közt az illegális migráció, ám minden bizonnyal a megbeszélések legforróbb témája az uniós pénzek lesznek. Hazánktól továbbra is visszatartja Brüsszel a forrásokat, miközben újabb tagállami hozzájárulásokat kérnek Ukrajna támogatásához és az Európai Bizottság tagjainak fizetésemelésére – írja összeállításában a Magyar Nemzet.
– Az unió költségvetési javaslatában szereplő felvetések komolytalanok és azok a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hoznák Magyarországot – mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Kovács Zoltán rámutatott: most, az állam és kormányfők tanácsának korábbi döntését megkerülve, egy olyan javaslatot tettek az asztalra, ami a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hozza Magyarországot a kötelező kvótákkal és a regisztrációs kötelezettség előírásával. Eközben pedig visszatartanak olyan forrásokat, amelyek az országnak járnának – húzta alá, hozzátéve: ez nem ajándék, vagy valamiféle donáció, hanem kompenzáció az európai államok közös piacán.
Komolytalannak tartják a felvetést – mondta, rámutatva: Brüsszel nem számolt el az eddig elköltött forrásokkal, azzal, hogy pontosan mire fordították ezt az összeget, és azzal sem, ami Magyarországnak járna.
Hol van a pénz? – tette fel a kérdést Kovács Zoltán, aki szerint mivel nagy tételeben kérnek újabb pénzt, erősödik a gyanú, hogy ez a forrás már nincs meg, már elköltötték.
Az államtitkár annak kapcsán beszélt az uniós pénzekről, hogy az EU-tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója csütörtökön kezdődik Brüsszelben, és minden bizonnyal az Ukrajnának nyújtandó támogatásokról is szó lesz. Hazánk békepárti álláspontjával ellentétben ugyanis Brüsszel tovább pénzelné a háborút, noha még az sem derült ki, hogy az Ukrajnának szánt uniós pénzeket honnan vonják el. Amíg a Magyarországnak és Lengyelországnak a korábbi közös hitelfelvételből járó pénzeket visszatartják, Brüsszel az eddigi 72 milliárd eurós támogatáson túl újabb összegekkel kívánja segíteni Kijevet.
Legutóbb egy 50 milliárd eurós támogatásról volt szó, ám ennek megvalósításához az Európai Unió újabb forrásokat követel a tagállamoktól, hogy fedezze az emelkedő kamatok miatti hiányt az uniós költségvetésben, és ezek segítségével növelje az Európai Bizottság tagjainak fizetését.
Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozót megelőzően kedden tárgyalt Charles Michellel, valamint a horvát, a belga, a luxemburgi, a szlovák és a svéd kormányfőkkel. A megbeszélésen a magyar miniszterelnök rámutatott:
az Európai Bizottság uniós költségvetési módosító javaslata jelenlegi formájában komolytalan és vitára alkalmatlan.
Hozzátette: a javaslat egyúttal a brüsszeli bürokrácia növelését is segítené. A tömeges illegális migrációról is szó lesz Brüsszelben, az üggyel kapcsolatos tárgyalásokat kedden készítették elő a tagországok általános ügyekért felelős miniszterei luxembourgi ülésükön.
Az Unió keleti, esetleges ukrán bővítéséről Orbán Viktor a V4-ek hétfői pozsonyi találkozóján leszögezte: ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt el nem bírálták, az adott embernek fizikailag az uniós határokon kívül kell maradnia.
A miniszterelnök ugyanakkor úgy látja, amellett, hogy Brüsszel nem hajlandó ilyen intézkedést hozni, a migráció elleni küzdelemre is csupán nevetséges összeget szándékozik fordítani. Az illegális bevándorlás elleni fellépés mindazonáltal sürgető kérdés, különösen Olaszország számára, melynek partjait az idei év első három hónapjában 305 százalékkal többen érték el, mint tavaly. De elég csak visszagondolni a szerb-magyar határon kialakult helyzetre: a migránsok között folyamatosak a különböző, alkalmanként erőszakig fajuló atrocitások és a határmenti települések lakosai sem érzik magukat biztonságban.
