Szocialista helyettese viszont nem ért egyet a vonaljegyek áremelésével. Jó rendőr, rossz rendőrt játszanak velünk.
„Nem kellett volna megemelni a jegyárakat” – mondta a Hír TV riporterének Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes, akit azt követően kérdeztek, hogy Karácsony Gergely főpolgármester közölte: szeptember 1-től megemeli a jegyárakat a BKK.
Az eddig 350 forintos BKK-jegy 450 forintra emelkedik, a buszokon kapható vonaljegy 600 forintra drágul, a tízdarabos gyűjtőjegy pedig 4000 forint lesz a közeljövőben.
A baloldali főpolgármester bejelentése annak fényében különösen érdekes, hogy alig pár hónapja még azzal tréfálkozott, hogy „az apa férfi, a benzinár nő, a vonaljegy marad 350 forint”. S hogy arra buzdít mindenkit, hogy válasszák a tömegközlekedést.
Abból a szempontból viszont már nem újdonság Karácsony érvelése, hogy a BKK, ezáltal a BKV-jegyek áremelését is a kormányzati megszorítópolitikával magyarázta. Amikor pedig arról faggatták, miért kell a vonaljegy árát emelniük, a városvezető arról beszélt, „Hogy a bérletekét ne kelljen, és biztonságban legyen a budapesti közösségi közlekedés”.
BKK-s jegyáremelés történt már tavaly is
Nem is olyan rég, épp egy éve ugyancsak jegyáremelési hullám sepert végig a budapesti tömegközlekedésen. 2022. szeptember 1-jétől az addig ezerhatszázötven forintba kerülő huszonnégyórás BKK-jegy 2500 forintra drágult, a csoportos huszonnégyórás jegy ára 3300-ról 5000 forintra növekedett, a hetvenkétórás jegy 4150-ről 5500 forintra, a hetijegy ára pedig 4950-ről 6500 forintra emelkedett. Akkor az volt a hivatalos magyarázat, hogy ezen jegyfajták többségét a Budapestre látogató turisták vásárolják, nem a városlakók vagy az ide ingázó magyarok.
Ezen felül ugyanakkor a pótdíjazás is drágult, a helyszíni pótdíj 8 ezer forintról 12 ezer forintra, a 30 napon belül befizetett pótdíj 16 ezer forintról 25 ezer forintra, a 30 napon túl befizetett pótdíj pedig 32 ezer forintról 50 ezer forintra módosult.
