A vízumháborún kívül a háttérben egy durva gazdasági nyomásgyakorlás is elindult Magyarország ellen – írja a felvidéki Körkép hírportál.
Az Egyesült Államok kedden elég durva váltással korlátozta Magyarország részvételét a vízummentességi programban, amelyben Magyarországon kívül még 40 ország vesz részt.
Az ok a 2011 és 2020 között kiadott új útlevelekkel kapcsolatosan felmerült állítólagos biztonsági aggályok, amelyeknek főszereplői a külhoni magyarok, azon belül is a kárpátaljai és vajdasági magyar kettős állampolgárok. Budapest a külhoni magyarok védelmében megtagadta az adatok kiadását Washingtonnak, erre válaszul Washington felfüggesztette a rendszert.
A magyar belügyminisztérium közlése szerint Joe Biden amerikai elnök kormánya az intézkedéssel a külhoni magyarok adatainak ki nem szolgáltatása miatt állt bosszút. A magyar belügy leszögezte, hogy a külhoni magyarok biztonsága érdekében nem adhatja ki a kért adatokat.
Az amerikaiak nem először kérték a külhoni magyar kettős állampolgárok adatait.
Már 2021-ben felmerült a követelés, elsősorban amiatt, hogy a kárpátaljai és vajdasági magyarok, tehát ukrajnai és szerbiai állampolgárok úgy kaphatják meg az amerikaiak által nyújtott vízummentességet, hogy nem estek át szigorú személyazonosság-ellenőrzésen.
Mivel Budapest már akkor sem engedett az amerikai kérésnek, szigorították a szabályokat, így azok, akik nem Magyarország területén születtek, még ha egyébként kizárólag magyar állampolgárok, akkor sem élhetnek a vízummentesség intézményével. Ezzel ugyan azokat is büntették, akik nem szokványos körülmények miatt külföldön születtek magyar állampolgárként (például diplomataszülők gyermekei), de többé-kevésbé a korlátozás hatálya alá kerültek a külhoni magyar kettős állampolgárok is.
Az amerikaiak hivatalos közlésük szerint attól tartanak, hogy „csalók és más bűnözők érvényes magyar útlevélhez juthatnak”. Sokkal életszerűbb lehetne az az indoklás, hogy az Ukrajna és Szerbia felől beszivárgó esetleges hírszerzőket nem látják szívesen.
Ugyanakkor semmi jele annak, és nincs is semmi garancia arra, hogy ha Budapest eleget tett volna az amerikai kérésnek, Washingtonból nem kerültek volna át az információk például Szlovákiába, hogy aztán a szlovák hatóságok vegzálhassák a magyar kettős állampolgárokat a választások előtti hetekben, felkorbácsolva a magyarellenes hangulatot, irredentizmust és revizionizmust emlegetve, amelynek narratíváját hónapok óta építik a progresszív-atlantisták és a mainstream sajtó.
Megjegyezzük, ezek az információk a liberálisok kezében komoly fegyvertényként szolgálnának a Smer ellen is, amely jelenleg az atlantisták főellensége.
A Smer volt ugyanis, amely 2010-ben bevezette azt az alkotmányellenes intézkedést, amely a szlovák állampolgárság elvesztésével bünteti a magyar egyszerűsített honosítás útján szerzett magyar állampolgárság megszerzését. Jogorvoslat a nyilvánvalóan alkotmányellenes lépésre azóta sem született, és nem véletlenül.
A nacionalista szlovák pártok és a liberális mainstream pártok számára is megfelelt a dolog. Az előbbieknek azért, mert magyargyűlölet mindig hozott politikai pontokat Szlovákiában, az utóbbiaknak azért, mert a „nyugati partnerek” erre kérték őket – nehogy túl sok szavazója legyen a magyarországi konzervatív pártoknak.
A Smer ma több kérdésben, például a migráció, a V4 és az orosz-ukrán háború kérdésében is egyetért Orbán Viktor kormányának álláspontjával. De a vízumháború csak egy része a teljes képnek. Az amerikaiak izmozása mellett elindult egy lejáratókampány is, amellyel Magyarországot nevetségesen felszínes vagy torz indokok mentén olyan országnak próbálják beállítani, ahova nem érdemes befektetni.
A kampányban az amerikaiak és a németek is részt vesznek.
Az amerikai külügy gazdasági jelentésében, amelyet a budapesti amerikai nagykövetség beszámolója alapján készít el, idén azt írja, hogy a magyar kormány „igazságtalanul előnyben részesíti a hazai tulajdont a külföldi befektetőkkel szemben”. Érdekes módon leginkább olyan területek aggasztják az amerikaiakat, mint a bank-, média-, energiaszektor, kereskedelem, telekommunikáció és biztosítás.
Ezt követően pedig a Brüsszelből jól ismert, de igen kettős mércével mérő korrupciós ügyeket emlegetik fel (érdekes, hogy Szlovákia hemzseg a korrupciós ügyektől, ezek egyike sem érte el sem az USA, sem Brüsszel ingerküszöbét, nemcsak most, de még a III. Fico-kormány idején sem).
A baloldali német Der Spiegel majd a Frankfurter Rundschau hasonló szellemben írt cikkeket Magyarországról.
Az előbbi idén áprilisban megpróbálta mediális nyomáson keresztül rávenni a BMW-t, hogy Debrecen helyett Romániába vigye új üzemét. A Rundschau pedig épp tegnap közölt egy írást, amely szerint Magyarországon magas különadók sújtják a vállalatok, amelyek csak külföldi cégeket érintenek, növekedést korlátozó intézkedések vannak hatályban, szigorú árszabályozás és külföldi cégek alkalmazottait vegzáló ügyészek.
Mindezt konkrét esetleírások, bizonyítékok és kutatómunka nélkül írták meg, névtelen forrásokra hivatkozva.
Hogy pontosabb képet kapjunk az összefüggésekről: az amerikai külügy a 2010 és 2020 közötti amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokat rendkívüli mértékben méltatta a jelentésben. Akkor ugyanis az amerikai működőtőke a második legnagyobb volt Magyarországon. Azóta azonban a kínai és a dél-koreai tőke dominánsabbá vált, ebből nyilván a kínai szúrja az amerikaiak szemét.
(Körkép.sk)
