Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a kollektív Nyugat hegemóniájának megőrzésére tett kísérletei éppen ellenkező hatást váltottak ki, arra ösztönözve a valódi világtöbbséget, hogy elutasítsa erőforrásainak kizsákmányolását a külföldi államok által.
“Tektonikus elmozdulások zajlanak ma a világban… Egy igazságosabb, többpólusú világrend kialakulásának vagyunk tanúi”
– írta Lavrov a dél-afrikai Ubuntu magazinban megjelent cikkében a kedden Johannesburgban megnyíló BRICS-csúcstalálkozó előtt.
Lavrov a BRICS-et sok hasonlóan gondolkodó ország számára a “valódi multipolaritás szimbólumának” nevezte, amely “pozitív erőként szolgál, amely erősítheti a globális dél és a globális kelet szolidaritását, és egy új, igazságosabb, policentrikusabb világrend egyik pillérévé válhat”.
“A nemzetközi közösség belefáradt a nyugati elit istenkáromlásába és nyomásgyakorlásába, valamint gyarmati és rasszista modorába” – írta Lavrov.
“EZÉRT VAN AZ, HOGY PÉLDÁUL NEMCSAK OROSZORSZÁG, HANEM SZÁMOS MÁS ORSZÁG IS KÖVETKEZETESEN CSÖKKENTI AZ AMERIKAI DOLLÁRTÓL VALÓ FÜGGŐSÉGÉT, ALTERNATÍV FIZETÉSI RENDSZEREKRE ÉS NEMZETI VALUTÁS ELSZÁMOLÁSOKRA TÉR ÁT”.”
Oroszország “következetesen kiállt az afrikai kontinens pozíciójának megerősítése mellett a többpólusú világrendben” – fogalmazott Lavrov, aki megígérte, hogy Moszkva “továbbra is támogatni fogja afrikai barátainkat azon törekvéseikben, hogy egyre jelentősebb szerepet játsszanak korunk kulcsfontosságú problémáinak megoldásában”.
A johannesburgi csúcstalálkozón olyan feltétlen prioritásokra összpontosítanak majd, mint a BRICS-bank megerősítése, a fizetési mechanizmusok javítása és a nemzeti valuták szerepének növelése a kölcsönös elszámolásokban – mondta a vezető orosz diplomata, aki személyesen képviseli majd Moszkvát, Vlagyimir Putyin elnök pedig videokapcsolaton keresztül vesz részt a találkozón.
Lavrov szerint a BRICS-partnerség egyre nagyobb lendületet vesz, és számos kreatív kezdeményezést kínál az élelmiszer- és energiabiztonság, a világgazdaság egészséges növekedése és a konfliktusok megoldása érdekében – bár a csoportnak nem célja a meglévő nemzetközi mechanizmusok felváltása, még kevésbé az, hogy új “kollektív hegemónná” váljon.
“EZÉRT INDÍTOTTUK EL A BŐVÍTÉSI FOLYAMATOT” – JEGYEZTE MEG. “SZIMBOLIKUS, HOGY ILYEN LENDÜLETET VETT A DÉL-AFRIKAI ELNÖKSÉG ÉVÉBEN, EGY OLYAN ORSZÁGBAN, AMELY KONSZENZUSON ALAPULÓ POLITIKAI DÖNTÉS EREDMÉNYEKÉPPEN CSATLAKOZOTT A BRICS-HEZ”.“
Az eredetileg Brazíliából, Oroszországból, Indiából és Kínából álló BRICS eddig csak egyszer, 2010-ben Dél-Afrikával bővült, minden előzetes feltétel nélkül. A tagállamok jelenleg belsőleg vitatják meg, hogy a jelölteknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük, és hogyan működne a bővítési folyamat, mivel a BRICS konszenzussal hozza meg döntéseit. Az öt ország tisztviselői reményüket fejezték ki, hogy addigra a bővítésre vonatkozó eljárás véglegesül és készen áll a johannesburgi jóváhagyásra.
A BRICS-tagok a világ népességének mintegy 40%-át teszik ki, és a Lavorv által idézett szakértői előrejelzések szerint 2023-ban a “Nagy Ötök” a globális GDP mintegy 31,5%-át fogják kitenni (vásárlóerő-paritáson), míg a G7-ek részesedése 30%-ra csökken.
