"Amikor '98-ban a Fidesz nyilatkozatában azt olvastam, hogy »ellenfeleink idegenszerűek«, akkor nyilvánvaló volt, hogy itt egy potenciálisan fasiszta szörnyeteg bontakozik ki” – hangoztatja az író.
A náci, ukrán azovosokat felszopkodó HVG Ungváry Rudolffal az Eszmélésem története című elbeszéléskötetéről beszélgetett. Az író a könyvben Budapest ostromától a forradalmon és az internálótáboron át 1989 őszéig tartó személyes és családi emlékeit dolgozza fel.
„A természettudományban van igen és nem, de a társadalomtudományban bonyolultabb a helyzet.
Orbánra nemet mondok, Hitlerre is, és a magam részéről a kommunistákra is.
Közben nem tudom igazán pontosan, ki a legfontosabb nekem az életemben. Innen nézve ő, onnan nézve ő. Olyanok vagyunk, mint a kaleidoszkóp. Itt egy indulatgörcs keletkezik bennem, amott vajszívű humanista vagyok. Ráadásul az idő változásával, ahogy a kaleidoszkópot megrázzuk, ezek teljesen másképp rendeződnek össze” – fogalmaz Ungváry.
A beszélgetés során felmerült, meddig tartott a rendszerváltás miatti eufória, amire az író úgy felelt: „Lévén hogy tíz méterről láttam az '56-os lincseléseket, nem voltak illúzióim. Vezér? Erő? Tekintély? Kora gyermekkori élményeim miatt azonnal érzékenyen reagálok ezekre”.
Mint mondta, „a Történelmi Igazságtétel Bizottságba Nagy Imre újratemetése előtt meghívtuk Orbán Viktort, hogy beszéljük meg, felszólal-e. Deutsch Tamást küldte maga helyett, akinek a szemében olyan idegenkedés ült, mint amilyet egy őskeresztény érez egy zsidó láttán. Számára vagy barát létezik, vagy ellenség. Nincs átmenet. Ez a fasiszta és kommunista szélsőjobb- és szélsőbaloldali gondolkodás lényege.
Amikor '98-ban a Fidesz nyilatkozatában azt olvastam, hogy »ellenfeleink idegenszerűek«, akkor nyilvánvaló volt, hogy itt egy potenciálisan fasiszta szörnyeteg bontakozik ki.”
Aztán így folytatta: „amikor 2002-ben a választást elvesztve azt harsogta világgá Orbán, hogy »a haza nem lehet ellenzékben«, megalkottam a társadalmunkra a fasisztoid mutáció fogalmát. Az én hibám, hogy nem tudtam a mainstream által elfogadható formában megfogalmazni. Az euroatlanti kultúra erkölcse szerint nőttem fel, aminek politikai formája a liberális polgári demokrácia. Egy fasisztának, kommunistának a szememben akkor sincs igaza, ha történetesen igaza van. Ugyanez vonatkozik a mai rendszerre.”
A Libri tulajdonosváltása is szóba került. Ennek kapcsán azt mondta: „Ez a rendszer az első őse bukásából tanulva alakváltoztatott, láthatatlanított formában támadt fel újra.
A klasszikus fasizmus mutációja: fasisztoid.
Nincs – még – rá immunválasz. Most éppen a könyvkiadást próbálja totálisan birtokba venni.”
(Mandiner)
