Az Economist csütörtöki vezércikke szerint Ukrajna támogatóinak imádkozniuk kell a gyors győzelemért – de hosszú harcra kell készülniük. Az írás szerint a júniusban kezdődött ellentámadás azon a reményen alapult, hogy a modern nyugati fegyverekkel felszerelt és Németországban kiképzett ukrán katonák elegendő területet fognak visszafoglalni ahhoz, hogy vezetőik erős pozícióba kerüljenek az esetleges későbbi tárgyalásokon.
Ez a terv nem vált be.
A hősies erőfeszítések és a Robotyne közelében lévő orosz védelmi rendszer áttörése ellenére Ukrajna kevesebb mint 0,25%-át szabadította fel annak a területnek, amelyet Oroszország júniusban elfoglalt. Az 1000 km hosszú frontvonal alig mozdult el. Az ukrán hadsereg az elkövetkező hetekben még mindig áttörést érhet el, ami a törékeny orosz erők összeomlását idézheti elő. De az elmúlt három hónap tapasztalatai alapján hiba lenne erre alapozni.
Béketárgyalásokat kérni értelmetlen
A cikk szerint tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kérni értelmetlen. Vlagyimir Putyin nem mutatja jelét annak, hogy tárgyalni akarna, és még ha akarna is, akkor sem lehet bízni abban, hogy betartja az alkut. Arra vár, hogy a Nyugat elfáradjon, és reméli, hogy Donald Trumpot újraválasztják. Putyinnak háborúra van szüksége, hogy alátámassza hazai diktatúráját; bármilyen tűzszünet csupán egy szünet lenne, hogy újra felfegyverkezzen és felkészüljön az újabb támadásra.
Ha az ukránok abbahagyják a harcot, elveszíthetik az országukat.
Ukrajna és nyugati támogatói is kezdik felismerni, hogy ez egy őrlő háború lesz. Volodimir Zelenszkij elnök a héten Washingtonban tárgyalt. „Fel kell készülni a hosszú háborúra” – mondta a The Economistnak. De sajnos Ukrajna még nem áll készen; ahogy nyugati partnerei sem. Újra kell gondolniuk Ukrajna katonai stratégiáját és azt, hogy hogyan működteti gazdaságát. Ahelyett, hogy a cél a „győzelem”, majd az újjáépítés lenne, a célnak annak biztosításának kellene lennie, hogy Ukrajnának legyen elég kitartása egy hosszú háborúhoz – olvasható a cikkben.
