Remélhetőleg egyszer visszatér az Európai Unió és Oroszország között a kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés, amely korábban hosszú időn át a gazdasági növekedési modell alapja volt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Orosz Energiahét nevű konferencia panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy korábban az európai gazdasági bővülés a magasan fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épült, amely modell mára sajnálatos módon szétesett.
“REMÉLJÜK, EGYSZER VISSZATÉRHETÜNK A KÖLCSÖNÖS TISZTELETEN ALAPULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ OROSZORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTT” – MONDTA.
A miniszter kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy amennyiben az energiatermelés biztonságos, olcsó, kiegyensúlyozott és fenntartható módját keresi egy állam, akkor a választ az atomenergia jelenti.
Példaként hozta fel a paksi bővítést, annak kapcsán is azt, hogy a nukleáris kapacitás 2400 megawattos bővítésével évente mintegy 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható.
Majd leszögezte, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tart mindenfajta támadást az atomenergiával szemben, ráadásul ezek a támadások szavai szerint Európában mindig ideológiai alapúak, és nélkülözik a tényeket.
Aláhúzta, hogy a paksi beruházásban az orosz Roszatom mellett amerikai, német és francia vállalatok is részt vesznek. “Ez mutatja, hogy legalább a atomenergia területén még mindig van némi racionalitás és némi tér az észszerűségre és a tiszteletre alapozott nemzetközi együttműködésre” – fogalmazott.
“MAGYARORSZÁG A NUKLEÁRIS ENERGIA TERÉN SOHA FOG BELEEGYEZNI SEMMIFAJTA SZANKCIÓBA, EZT KÉSZPÉNZNEK LEHET VENNI” – FIGYELMEZTETETT.
Szijjártó Péter az autóipari forradalommal kapcsolatban emlékeztetett, hogy az Európai Unió döntései értelmében 2035-től csakis elektromos autókat lehet forgalomba hozni a közösségben, és ezért a nagy járműgyártók sokat fektettek az új versenyképes modellek kifejlesztésébe, de közben elfeledkeztek az elektromos akkumulátorokról, és teljesen függővé váltak a keleti beszállítóktól ezen a téren.
Hangsúlyozta, hogy ma a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója között hat kínai, három dél-koreai és egy japán, ami azt jelenti, hogy egy kulcsfontosságú európai iparág teljességgel kiszolgáltatottá vált.
Kitért arra is, hogy ennek megfelelően az elektromos autók ára sem alacsony, ráadásul a töltőállomás-hálózat sem épült még ki megfelelő mértékben.
