A hétvégén megtartott lengyel választások kapcsán kérdezte a Közbeszéd.hu Márki-Zay Pétert, a Mindenki Magyarország Néppárt elnökét, vajon mégis mit várhat Európa Donald Tusk győzelmétől, és mit várhatunk mi magyarok az Orbán-rendszerben.
Mi az álláspontja a hétvégén megtartott lengyel választások kapcsán? Hogyan értékeli az eredményt?
Egyrészről reménykeltő, hogy Orbán korábbi legerősebb európai illiberális támogatója és szövetségese megbukott saját választásán. Másrészt tudatában kell lennünk, hogy a lengyel belpolitikai viszonyok sokmindenben különböznek a magyarországiaktól, leginkább a kormánytól független sajtó erejében. De ott még a kormánypárti köztévé is megszervezte a jelöltek nyílt, élő vitáját, amire Orbán és sajtója soha nem lett volna hajlandó. Elsősorban ennek és az országon belüli propaganda relatív gyengeségének köszönhetően az Európa-ellenesség, migránsozás, vagy az ott is a választások napján rendezett kamu-népszavazás sem tudta hatalomban tartani Orbán korábbi szövetségesét.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a lengyel választási rendszer a magyarhoz képest egy arányos, sokpárti rendszer, ahol a tisztán listás alsóházi szavazatoknak volt meghatározó szerepe. A parlament felsőházának 100 tagjáról ott is egyfordulós választáson szavaztak, emiatt az ellenzéki pártoknak ott is össze kellett fogni, és kétharmados győzelmet arattak.
Milyen szerepet játszhat az európai színtéren Tusk az Orbáni politika vonatkozását tekintve?
Donald Tusk-kal két éve ismerkedtem meg, majd tavaly márciusban Budapesten is hosszabban beszélgettünk. Jobboldali liberalizmusa és kereszténysége alapvetően szembeállítja az élete során immár minden ideológiát kipróbált Orbán Viktorral, mégis a korrupciót tartom a legfőbb különbségnek. Donald Tusk elmondása szerint még az Unió elnökeként sem engedhette volna meg magának, hogy gyermekeit olyan magániskolákba járassa, mint Orbán – és ezt el is mondta neki, még mikor együtt voltak az Európai Néppártban.
Elmondása szerint Lengyelország azért tudott az elmúlt évtizedekben sikeresen felzárkózni a Nyugathoz (és nemcsak gazdaságilag, hanem még annál is sikeresebben az oktatás területén), mert ott a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő mindketten korrupcióellenes platformon szerveződtek.
