Juszt Lászlót csütörtökön az a kérdés foglalkoztatta, hogy tud kitörni egy forradalom. „Hogyan kezdődött a francia forradalom? 1789. július 14-én a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét” – írta Juszt. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert buktatták meg.
Egy nemesi-polgári-felvilágosult-szabadkőműves-filozófus elit készítette elő a forradalmat.
Liberális reformokat akartak, népi nyomásra lett belőle forradalom” – fogalmazott.
Szerinte Oroszországban is a világháborús vesztességek, valamint az adott helyzet hozta a népek megmozdulását. 1956 esetében így fogalmazott: „nem Nagy Imre találta ki a forradalmat. Őt a helyzet által kialakult forradalom »lökte« az élre”.
Meglátása szerint hiba azt feltételezni, hogy itt úgysem lesz változás „mert nincs az ellenzéki oldalon, aki a változások élére állhatna”.
Azt azonban elismerte, hogy minden forradalom esetében volt egyfajta külső segítségég is.
Kiemelte, hogy Lenint is a németek segítették. Szerinte azonban ma is beszélhetünk külső segítségről. „Most is van. Hiszen az Unió megelégelte” – foglalta össze a véleményét.
