Lehet, hogy Brüsszel a jövő havi csúcstalálkozón nem kezdeményez hivatalos tagsági tárgyalásokat Kijevvel, és helyette 2024 márciusára ütemezi át az ügyet – jelentette a Reuters egy meg nem nevezett magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozva.
Magyarország potenciálisan megakadályozhatja az ilyen lépéshez szükséges konszenzust, de a probléma túlmutat Budapesten – mondta a tisztviselő, akit csak a 27 EU-tagállam vezetőinek december 14-15-i csúcstalálkozójának előkészítésében részt vevő személyként azonosított a hírügynökség.
Egyes uniós vezetők azt javasolták, hogy a témát a márciusi csúcstalálkozón vegyék elő, miután az Európai Bizottságnak lehetősége lesz felmérni, hogy Kijev teljesítette-e az összes uniós feltételt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna egyáltalán nem áll készen az uniós tagsági tárgyalásokra, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig “abszurdnak” nevezte, hogy az unió egyáltalán megpróbálja értékelni, hogy Kijev teljesíti-e a feltételeket, miközben háború dúl.
Josep Borrell külügyi biztos javaslatát, miszerint 2027-ig további 50 milliárd eurót kellene Ukrajnának biztosítani, a hírek szerint “több oldalról” is bírálták, és nem csak Magyarország részéről.
Németország az EU legnagyobb pénzügyi befizetője, de a hét elején az alkotmánybíróság megakadályozta Olaf Scholz kancellár tervét, hogy 60 milliárd euró fel nem használt, világjárványra szánt forrást átcsoportosítson a “klíma- és átalakulási alap” számára. Ez még inkább megkötötte Berlin kezét, amikor pénzt kellene találnia Kijevnek – mondta a tisztviselő a Reutersnek.
“Nem arról van szó, hogy az emberek békét követelnek” – mondta a Reutersnek a meg nem nevezett tisztviselő.
“Az egyes tagok nagyon világosan kimondták, hogy egy bizonyos ponton véget kell vetni ennek. A konszenzus az, hogy továbbra is támogatást kell nyújtani Ukrajnának, de néhány ilyen kérdés felmerül”.
