Hiába kérte fel kormányalakításra a választásokat megnyerő Jog és Igazságosságot (PiS) a párt által támogatott köztársasági elnök, mivel a PiS a választások után elvesztette a Szejmben a többségét, senkit sem ért váratlanul, hogy Mateusz Morawieckinek nem szavaztak újabb négy évre bizalmat.
Bemutatta kormányprogramját a Szejmben a jobboldali–konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) két hete kormányalakításra felkért miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki, aki beszédében leginkább az előző ciklusok eredményeiről beszélt, mintsem konkrét jövőbeni tervekről. a választás után a 460 fős Szejmben elvesztették a többségüket, koalíciós potenciálja pedig az elmúlt ciklusok konfrontatív politikája miatt nincs, így esélytelen volt, hogy a parlament bizalmat szavaz a kormányfőnek.
Két hete ugyanis hiába mutatta be kabinetét,
Morawiecki újabb kormányát nem szavazta meg a törvényhozás – 190 igen mellett 266-an szavaztak nemmel.
Így pedig az alkotmány értelmében a PiS által támogatott Andrzej Duda köztársasági elnöktől a Szejmhez került a miniszterelnök-állítás folyamata, ami kapcsán az előző ciklusban ellenzékben politizáló pártok, a jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO), a Harmadik Út néven közös listán induló centrista-civil Polska 2050 és az agrárius Lengyel Néppárt (PSL), illetve a baloldali pártokat összefogó Lewica már korábban bejelentette, hogy a közös jelöltjük az uniós politikából Lengyelországba visszatérő Donald Tusk lesz.
A bizalmi szavazás előtt Mateusz Morawiecki prezentálta kormányprogramját, azonban közel másfél órás beszéde több témát is érintett: az inkább kampánybeszédnek felérő szakpolitikai ígéretek (nyugdíjemelés, atomenergia, szociális kiadások növelése) mellett leginkább arról adott számot, hogy előző ciklusban kormánya szerinte mit ért el, vagy min lehetne még javítani.
Be kell fejeznünk a lengyel–lengyel háborút. Mindenkit erre kérek, beleértve magamat is. Vessünk véget ennek a háborúnak, készítsük elő a párbeszédet. Lengyelország jövője együttműködésünkből, bölcsességünkből és szívünk mélységéből fog megszületni
– zárta kormányprogramját bemutató beszédét a PiS-es miniszterelnök.
Beszéde után a többi párt felszólalói váltották egymást: a PiS részéről a pártvezér Jaroslaw Kaczynski szólalt fel, aki leginkább azon elmélkedett, hogy szerinte az 1989–2015 közötti időszak között a lengyel kormányzást a különböző csoportok közötti együttműködés jellemezte, 2015 után pedig értékalapú kormányzás volt.
A KO-tól Barbara Nowacka értékelte Morawiecki beszédét a pódiumon, aki szerint Morawieckinek egy szavát sem lehet elhinni, mert hazudik – a felszólalásokat követő vitán egyébként emiatt részt sem vettek a kormányzásra készülő ellenzéki pártok –, ezenkívül azzal vádolta meg, hogy miközben erős Lengyelország és Európa építését ígérte, de Európában káoszt okoz Orbán Viktorral és Giorgia Melonival együtt.
A Polska 2050 részéről Michal Kobosko arra tett ígéretet, hogy „az október 15-én születő generáció tagjaként” védeni fogják a demokratikus és fair Lengyelországot.
Mmíg a centristákkal közösen induló Parasztpártos Krzysztof Paszyk azzal vádolta meg Morawieckit, hogy előző kormányzását a „kizárások, gyűlölet és a hazugságok” jellemezte, és a lengyelek szerinte erre mondtak nemet október 15-én.
A gazdaságilag libertariánus, kulturálisan szélsőjobboldali Konföderáció társelnöke, Slawomir Mentzen a többiekhez hasonlóan szintén kampánybeszédet tartott – Mentzen arról beszélt, hogy szerinte az elmúlt nyolc évben a PiS a középosztállyal hadakozott, miközben kiszolgálta a nemzetközi cégeket.
Az alkotmány értelmében a két hete kormányalakításra felkért Morawiecki még a sikertelen bizalmi szavazás után benyújtja kormányának lemondását Andrzej Dudának, majd a Szejm jelöl egy új kormányfőjelöltet – az eddigi ellenzéki pártok már korábban bejelentették, hogy ez a személy a lengyel politikába visszatérő Donald Tusk lesz.
Az Onet lengyel lap értesülései szerint erre december 13-án, szerdán kerülhet majd sor.
