„Magyarország újabb lépést tesz a tekintélyelvű struktúrák megszilárdítása felé” – írta a jogász az osztrák lap oldalán.
Techet Péter jogász és történész, a bécsi Duna-régió és Közép-európai Intézet (IDM) tudományos munkatársa a Die Presse hasábjain megjelent vendégkommentárjában a nemrég megszavazott szuverenitásvédelmi törvényt vette célkeresztjébe, amellyel úgy véli, „Magyarország újabb lépést tesz a tekintélyelvű struktúrák megszilárdítása felé”.
A történész rövid jogelméleti fejtegetésbe kezdett a szuverenitásról, felidézve Jean Bodin és Hans Kelsen szavait. A jogász egyetértve az előbbi szerzővel, azt írta, hogy a szuverenitás rendkívül problematikus fogalom, mert a transznacionális együttműködés és az európai integráció korában már biztosan nem jelent és nem is jelenthet abszolút és oszthatatlan hatalmat”.
Techet Péter úgy látja, hogy „fennáll a veszélye” annak, hogy a szuverenitást még ma sem pusztán a nemzetközi és alkotmányjog kategóriájaként, hanem inkább „ideológiailag, bizonyos politikai célokra használják”.
Orbán Viktor, valamint az európai jobb- és baloldali populisták a szuverén népet osztatlan egységként értelmezik, amelyet egy Führer képvisel
– írta a jogász az osztrák lap oldalán.
Hozzátette: „Ebben az értelemben a szuverenitás fogalma nyílt fenyegetést jelent a pluralizmus, azaz a demokrácia ellen önmagában”.
Az új magyar törvény értelmezése szerint az ellenzék ellen irányul, de „az Orbán-rezsim még nem megy olyan messzire, mint Oroszország, ahol a független egyesületeket vagy szerkesztőségeket külföldi ügynöknek bélyegzik, ha külföldi finanszírozásban részesülnek”.
