Ír, belga, francia és olasz agrárszervezetek is képviseltették magukat azon a demonstráción, amelyen az Európai Unió közös agrárpolitikája ellen fejezték ki tiltakozásukat. A termelők a munkájukat és megélhetésüket ellehetetlenítő egyre szigorúbb szabályozások, valamint a számukra versenyhátrányt okozó ukrán termékek importja miatt is neheztelnek. Az Európai Parlament közelében tartott eseményen több jobboldali politikus is megjelent.
„Az európai gazdálkodóknak meg kell mutatniuk, hogy a jövőjüket érintő döntéshozatali rendszer rossz. Ezek az emberek állítják elő a mindennapi betevőnket, ami nemzetbiztonsági kérdés. Tehát el kell ismernünk, hogy ha nincsenek gazdálkodók, akkor nincs élelmiszerünk, ha pedig nincs élelmiszerünk, akkor jövőnk sincs” – fogalmazott Robert Roos, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjának európai parlamenti képviselője lapunknak a Brüsszeli gazdatüntetésen.
A képviselőt az ukrán agrártermékek vámmentes behozataláról is kérdeztük, amivel kapcsolatban kiemelte: Európa képes önmaga ellátására, valamint azon felül az exportra is.
„Őrültség azt állítani, hogy szükségünk van az importra. Tehát mindenek előtt a saját európai gazdálkodóinkat kell megvédeni”
– tette hozzá.
A gazdálkodók alacsony bevételeiről szólva Robert Roos kiemelte, hogy a jelenlegi rendszer hibásan működik, a legtöbb hasznot a multinacionális vállalatok húzzák az üzleten, ezért az EU részéről sokkal több támogatást kell biztosítani a gazdálkodók számára.
Brüsszel nem tiszteli a gazdákat
A termelők nem ellenzik a szabályokat, azonban az EU közös agrárpolitikája ellehetetleníti őket, rajtuk keresztül pedig a vidéket is − többek között erről is beszélt Hendrik Vandamme, az Algemeen Boerensyndicaat, az egyik legnagyobb belga agrárszervezet elnökségi tagja. A gazdálkodó emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában például a nitrogénkibocsátás radikális csökkentése okoz egyre nagyobb gondot az állattartóknak, valamint a folyamatosan szigorodó szabályozások miatt kiszámíthatatlanná váló jövő.
Az látható sokfelé, nem csak Belgiumban, hogy a nagyvárosi emberek meg akarják mondani, hogy a vidékiek hogyan éljenek. Ez a hozzáállás látszik a politikán is − mutatott rá, majd hozzátette: az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak is be kellene látnia, hogy tisztelniük kell azokat az embereket, akik az ételt hozzák.
A termelő az EU-Mercosur megállapodást is kritizálta, mivel olyan agrártermékek importját jelentené Dél-Amerikából, ami az európai termelőktől veszi el a piacot. Kérdésre válaszolva a gazdálkodó az ukrán agrárimportról is beszélt: Ukrajna beengedése 15 éven belül a közös piacra gyakorlatilag tönkre tenné az uniós agráriumot. Mint mondta, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek elsősorban a saját termelőit kell megvédenie.
Kvázi EU-tag lett Ukrajna
Az Európai Unió és Ukrajna között létrejött kereskedelmi megállapodások révén keleti szomszédunk már kvázi EU-tag.
Miközben pedig az agrártermékeik az európai piacokra kerülnek, rájuk továbbra sem vonatkoznak azok a szigorú előállítási szabályok, amelyek miatt az európai termelők tiltakoznak – magyarázta Schenk Richárd, az MCC Brussels kutató munkatársa.
A németországi gazdatüntetéseken szerzett tapasztalatai alapján a kutató azt is megerősítette, hogy az ukrán gabonadömping már Németországban is problémát okoz. Mint mondta, ez a probléma elsősorban a kelet-német termelőket érinti, és habár a német média korrektül tudósított a gazdatüntetésekről, az ukrán gabona kérdés nem került előtérbe.
Schenk Richárd hangsúlyozta, hogy az európai agrárpolitika a gyakorlatban már inkább környezetvédelmi politika. Emlékeztetett, hogy a belga, francia és német állattartóknál a nitrogénkibocsátás vált problémává, a finn erdészeteknél a fák kivágása, és egyre több potenciális termőföld válik természetvédelmi területté.
Mint mondta, a folyamatosan szigorodó előírások mellett viszont húsz év alatt GDP-arányosan a felére csökkentették az agrártámogatások szintjét.
(Hirado.hu)
