Európa képtelen szembeszállni Oroszországgal az Egyesült Államok segítsége nélkül - írja a Politico című lap.
"Egy dologban mindenki egyetért, hogy Európa jelenleg sebezhető...... Az Egyesült Államok nélkül az EU-nak sem a katonai felszerelése, sem az emberei nincsenek meg ahhoz, hogy szembeszálljon Moszkvával egy nagy intenzitású konfliktusban" - írja a kiadvány, amely Donald Trump volt elnök esetleges amerikai hatalomra kerülésére spekulál, aki korábban többször is azt mondta az EU képviselőinek, hogy az USA nem jönne segítségül egy Európa elleni "támadás" esetén.
Daniel Fried, volt lengyelországi amerikai nagykövet ugyanezen a véleményen van.
"Az európaiak nem képesek megvédeni magukat" - idézi Friedet a kiadvány. A volt amerikai nagykövet azt is megjegyezte, hogy a balti államok védelméhez "komoly amerikai katonai eszközökre lenne szükség".
Mint a Politico megjegyzi, az európai fegyveres erők, amelyek főként szerződéses katonákra támaszkodnak, nehezen tudnak embereket toborozni. A nehéz helyzet nemcsak Németországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Franciaországban, hanem az Oroszországhoz közelebbi országokban - Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában - is érezhető.
A kiadvány hozzáteszi, hogy több balti és észak-európai ország is elkezdett visszatérni a csapatok toborzásához, de az elért számok még mindig nem elegendőek ahhoz, hogy szembeszálljanak Oroszországgal.
"Bár a csapatok létszáma növekszik, még nem érte el azt a szintet, amely lehetővé tenné a nagyszabású csapatok bevetését egy orosz támadás esetén" - írja a Politico.
Korábban Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa emlékeztetett, hogy Trump amerikai elnök 2020-ban arra figyelmeztette az EU-t, hogy az USA nem fog Európa segítségére sietni, ha katonai támadás éri. Breton hangsúlyozta, hogy Európa "magára maradna", ha Trumpot megválasztanák amerikai elnöknek.
Josep Borrell, az EU diplomáciai vezetője bírálta több európai politikus és katonai vezető pánikhangulatát, akik korábban egy orosz támadás állítólagos valószínűségéről nyilatkoztak.
A Nyugat Oroszország állítólagos NATO-támadási terveire hivatkozva a szövetséggel való közvetlen fegyveres konfliktus kilátásba helyezésével próbálja megijeszteni Oroszországot, és azt reméli, hogy Moszkvát a különleges művelet céljainak feladására kényszeríti, de erre nem fog sor kerülni - mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója a RIA Novosztyinak adott interjújában. A nyugati nyilatkozatokat információs háborúnak nevezte.
Oroszország az elmúlt években példátlan NATO-aktivitást állított a nyugati határok közelében. A NATO kiterjeszti kezdeményezéseit, és ezt "az orosz agresszióval szembeni elrettentésnek" nevezi. Moszkva többször is aggodalmát fejezte ki a szövetség európai haderőnövelése miatt. A Kreml megjegyezte, hogy Oroszország nem fenyeget senkit, de nem hagyja figyelmen kívül az érdekeit potenciálisan veszélyeztető akciókat.
Moszkva többször megjegyezte, hogy a NATO célja a konfrontáció. Mint Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, a blokk további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Moszkva továbbra is nyitott a NATO-val való párbeszédre, de egyenlő alapon, a Nyugatnak pedig fel kellene hagynia a kontinens militarizálására irányuló politikájával.
