Az ír sziget több mint egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta első ízben került az észak-írországi kormány élére olyan miniszterelnök, aki a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalmat képviseli.
A csaknem kétévi szünet után szombaton összeült a belfasti parlament, a Stormont a várakozásoknak megfelelően Michelle O'Neill-t, a legnagyobb katolikus pártnak, a Sinn Féinnek az alelnökét választotta kormányfővé.
A történelmi horderejű fejlemény előzményeként az EU-párti, balközép irányzatú Sinn Féin a 2022 májusában megtartott törvényhozási választásokon – Észak-Írország 103 éves történetében ugyancsak első ízben – a legtöbb képviselői mandátum elnyerésével a Stormont legnagyobb pártja lett.
A belfasti parlamentben korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a radikálisan EU-szkeptikus jobboldali Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb létszámú frakció. Az újonnan megalakult észak-írországi kormány miniszterelnök-helyettese Emma Little-Pengelly, a DUP képviselője lett.
Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható.
Michelle O'Neill miniszterelnökként tartott első beszédét egyértelmű megbékélési gesztussal kezdte, kijelentve: sajnálkozik a 30 évnyi szektariánus konfliktus „összes áldozatának halála miatt, kivétel nélkül”.
Az északír kormányfő szerint a korábbi évtizedek igazságtalanságai és tragédiái még most is éreztetik hatásukat.
A múltat nem lehet meg nem történtté tenni, de annyit megtehetünk, hogy jobb jövőt teremtünk magunknak
– fogalmazott szombati felszólalásában Michelle O'Neill.
Az új kormány szombati megalakulása előtt a DUP csaknem két évig bojkottálta a parlamentet, lehetetlenné téve az előírt egységkormány létrejöttét. A protestáns párt arra hivatkozott, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül, mivel vámhatárt emel Nagy-Britannia és Észak-Írország közé.
