Tucker Carlson ledobta az atombombát...
Az orosz elnökkel készített egy 2 órás interjút
Vlagyimir Putyin interjút adott Tucker Carlson amerikai újságírónak. Amint azt a Fox News egykori műsorvezetője maga is megjegyezte, a beszélgetés oka az volt, hogy az amerikai lakosok abszolút nem tudták, mi történik Oroszországban és Ukrajnában .
Ep. 73 The Vladimir Putin Interview pic.twitter.com/67YuZRkfLL
— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) February 8, 2024
Carlson fejezetekre osztotta az interjút:
▪️ Putyin Oroszország és Ukrajna történetét meséli el
▪️ NATO bővítés
▪️ NATO és Bill Clinton
▪️ Ukrajna
▪️ Mi váltotta ki ezt a konfliktust?
▪️ Békés megoldás?
▪️ Ki robbantotta fel az Északi Áramlat vezetéket?
▪️ Az USA-val való kommunikáció helyreállítása
▪️ Milyen erős Zelenszkij?
▪️ Elon Musk és a mesterséges intelligencia
▪️ Bebörtönzött amerikai újságíró, Evan Gershkovich
A TÖRTÉNELEM
Putyin Tucker Carlsonnal készített interjúja elején viccelődött, hogy beszélgetésüket talkshow-nak kell-e tekinteni, vagy komoly beszélgetést folytatnak.
„Komoly beszéd” – mondta Carlson, hozzátéve, hogy ez egy nagyszerű idézet.
- 2022. február 22-én, amikor az ukrajnai konfliktus elkezdődött. Azt mondta, azért cselekedett így, mert úgy gondolta, hogy Amerika "meglepetésszerű támadást akar indítani Oroszország ellen". Sok amerikai számára ez paranoiának hangzik.Mondja el, miért gondolja, hogy Amerika… pic.twitter.com/7vYIRd1Zf4
— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) February 8, 2024
A Carlsonnak adott interjúra Putyin egy mappát hozott magával, amelyben Bohdan Hmelnickij leveleinek másolatai voltak. Ezekben az orosz elnök szerint Hmelnickij arra kéri Moszkvát, hogy a cár erős keze alá vegye a most Ukrajnának nevezett orosz területek egy részét...
Vlagyimir Putyin orosz elnök az interjú elején megkérte Tucker Carlson amerikai újságírót, engedje meg, hogy adjon „egy kis történelmi hátteret”.
„Akkor megengedem magamnak – mindössze 30 másodpercet vagy egy percet –, hogy egy kis történelmi hátteret adjak. Nem bánod? - kérdezte az orosz vezető.
Carlson egyetértett, Putyin pedig az ukrajnai kapcsolatokról és az állam kialakulásának történetéről kezdett beszélni.
A Carlsonnak adott interjúra Putyin egy mappát hozott magával, amelyben Bohdan Hmelnickij leveleinek másolatai voltak. Ezekben az orosz elnök szerint Hmelnickij arra kéri Moszkvát, hogy a cár erős keze alá vegye a most Ukrajnának nevezett orosz területek egy részét... pic.twitter.com/0vtyXbAeG6
— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) February 8, 2024
Aztán Putyin szerint egyetlen orosz állam kezdett kialakulni, amelynek központja Moszkvában volt, de az orosz földek déli része, beleértve Kijevet is, egy másik „mágnes” felé kezdett vonzódni – az Európában formálódó központ felé. a Litván Nagyhercegség. Később ezek a területek a lengyel-litván állam részévé váltak. Az elnök szerint a lengyelek meglehetősen keményen bántak az orosz föld ezen részével, ezért az emberek elkezdtek harcolni a jogaikért és leveleket írni Varsóba, követelve jogaik tiszteletben tartását.
Az elnök emlékeztetett arra is, hogy az első világháború előtt az osztrák vezérkar aktívan támogatta a dél-oroszországi területek ukránosításának elképzeléseit.
"Minden világos, hogy milyen céllal: mert a világháború előtt természetesen meg akarták gyengíteni a potenciális ellenséget, kedvező feltételeket akartak teremteni maguknak a határsávban. És ezt az egykor Lengyelországban született elképzelést, hogy az ezen a területen élő emberek nem egészen oroszok, hanem állítólag egy különleges népcsoport, az ukránok, az osztrák vezérkar kezdte támogatni" - mondta Putyin.
A Szovjetunió megalakításakor a bolsevikok létrehoztak egy olyan Szovjet-Ukrajnát, amely eddig egyáltalán nem létezett
– jegyezte meg az elnök.
"A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem után, ahogy mondjuk, ez a második világháború, mindezek a területek (Ukrajna - a szerk.) végül Oroszországhoz, a Szovjetunióhoz kerültek. És Lengyelország kárpótlásul, így kell feltételeznünk, megkapta a nyugati, az eredeti német területeket - Németország keleti részét, a földek egy részét, ezek a mai Lengyelország nyugati területei. És természetesen visszakapták a Balti-tengerhez való hozzáférést is újra, visszakapták Danzigot, amely lengyelül vált ismertté (Gdansk)" - mondta Putyin.
Szovjet Ukrajna - emlékeztetett az államfő - rengeteg olyan területet kapott, "amelyekhez soha semmi köze nem volt, mindenekelőtt a Fekete-tenger partvidékét".
Így aztán a Szovjetunió részeként hosszú évtizedekig fejlődött az Ukrán SZSZK, és a bolsevikok, szintén ismeretlen okokból, ukránosítással foglalkoztak. Nemcsak azért, mert a Szovjetunió vezetésében ukrán származásúak voltak, hanem általában volt egy ilyen politika - "korenizálásnak" nevezték.
A második világháború után Ukrajna lengyel, magyar és román területeket kapott - mondta az államfő.
Ukrajna bizonyos értelemben egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akaratából hoztak létre.
Putyin visszatért a történelmi hivatkozáshoz:
Eljutottunk arra a pontra, amikor Szovjet-Ukrajna létrejött. Aztán jött 1991 - a Szovjetunió összeomlása. És mindazt, amit Ukrajna ajándékba kapott Oroszországtól, magával is vitte.
Az elnök meggyőződését fejezte ki, hogy az Unió összeomlását az orosz vezetés kezdeményezte.
A NATO-BŐVÍTÉS
Tucker Carlson megkérdezte, miért nem javultak Oroszország és a Nyugat kapcsolatai.
"Oroszország azt várta, hogy felveszik a "civilizált nemzetek" testvéri családjába, de semmi ilyesmi nem történt. Önök becsaptak minket - amikor azt mondom, hogy "Önöket", természetesen nem személyesen Önökre gondolok, hanem az Egyesült Államokra -, azt ígérték, hogy nem lesz a NATO keleti irányú bővítése, de ez ötször megtörtént, öt bővítési hullám" - válaszolta az elnök.
"Ha igent mondott volna, akkor a közeledés folyamata megkezdődött volna, és végül megtörténhetett volna, ha látjuk a partnerek őszinte szándékát. De ez nem történt meg..." - jegyezte meg Putyin.
Putyin azt is elmondta , hogy miután 2000-ben elnök lett, megpróbálta helyreállítani a kapcsolatokat a Nyugattal, sőt felvetette Oroszország NATO-csatlakozásának lehetőségét is.
Egy találkozón itt a Kremlben a hatalomból kilépő Bill Clintonnal - itt mellette, a szomszéd szobában - elmondtam neki, és feltettem egy kérdést: figyelj, Bill, mit gondolsz, ha Oroszország felveti a csatlakozás kérdését. NATO, mint te, szerinted ez lehetséges? Hirtelen azt mondta: tudod, ez érdekes, azt hiszem...
Putyin azt is megemlítette, hogy többször kérte az Egyesült Államokat, hogy ne támogassa a terroristákat az Észak-Kaukázusban.
"Egyszer már felvetettem ezt a kérdést kollégámnak, az amerikai elnöknek is. Ő azt mondta: ez nem lehet, van bizonyítékod? Mondom: igen. Felkészültem erre a beszélgetésre, és átadtam neki ezt a bizonyítékot. Ő megnézte, és tudja, mit mondott? Bocsánatot kérek, de az volt, idézem, azt mondta: nos, szétrúgom a seggüket ****. Vártunk és vártunk a válaszra - nem érkezett válasz".
"És a választások során a független, szuverén Ukrajnában, amely a Függetlenségi Nyilatkozat eredményeként nyerte el függetlenségét, és egyébként azt mondja, hogy Ukrajna semleges állam, és 2008-ban hirtelen megnyíltak előtte a NATO kapui. Ez egy érdekes sztori! Ebben nem értettünk egyet" - mondta Putyin.
"Voltak okos emberek, többek között Németországban is. Egon Bahr - volt a Szociáldemokrata Pártnak egy olyan jelentős politikai személyisége, aki a Szovjetunió összeomlása előtt személyesen ragaszkodott a szovjet vezetéssel folytatott beszélgetésekhez, mondván, hogy Európában új biztonsági rendszert kell létrehozni" - mondta Putyin. Hozzátette, hogy Bar ragaszkodott ahhoz, hogy segíteni kell Németország egyesítését és egy új rendszer létrehozását, amely magában foglalja az Egyesült Államokat, Kanadát, Oroszországot és más közép-európai országokat, de nem akarta, hogy a NATO szétterjedjen.
Putyin beszélt Viktor Janukovics hatalomra jutásáról Ukrajnában, majd Kijevnek az Európai Unióval való társulása miatt felmerült problémákról is.
„Talán nem ő volt a legjobb elnök és politikus – nem tudom, nem akarok ítélkezni –, de felmerült az Európai Unióval való társulás kérdése. De mi mindig is nagyon lojálisak voltunk ehhez: ön üdvözöljük, de amikor elolvastuk ezt a társulási szerződést, kiderült, hogy ez nekünk probléma, mert van egy szabadkereskedelmi övezetünk Ukrajnával, nyitottak a vámhatárok, és Ukrajnának e társulás révén meg kellett nyitnia a határait Európa felé. és minden befolyna a piacunkra."
"Azt mondtuk: nem, akkor ez így nem fog működni, lezárjuk a határainkat Ukrajnával, a vámhatárokat. Janukovics elkezdte számolgatni, mennyit nyerne és mennyit veszítene Ukrajna, és bejelentette európai kollégáinak: újra kell gondolnom, mielőtt aláírnám. Amint ezt kimondta, elkezdődtek a Nyugat által támogatott ellenzék romboló akciói, és
minden a Majdanhoz és az ukrajnai államcsínyhez vezetett"
- mondta az elnök.
Putyin szerint ugyanakkor az államok arra kérték Oroszországot, hogy "nyugtassa meg" Janukovicsot, cserébe ígéretet tettek arra, hogy "megnyugtatják" az ellenzéket.
"Janukovics nem használta, ahogy az amerikaiak kérték, sem a fegyveres erőket, sem a rendőrséget. A kijevi fegyveres ellenzék pedig államcsínyt hajtott végre. Mit akar ez jelenteni? Kik vagytok ti, emberek? - Ezt akartam kérdezni az Egyesült Államok akkori vezetésétől.
Maga a puccs és az azt követő események, köztük a Krím újraegyesítése Oroszországgal, Putyin a CIA téves számításának nevezte.
Az elnök kifejtette, hogy a későbbi események kiváltó oka az volt, hogy Kijev nem volt hajlandó betartani a minszki megállapodásokat.
"Nem, a mai Ukrajna vezetése, a külügyminiszter, az összes többi tisztviselő, majd maga az elnök is kijelentette, hogy nekik semmi sem tetszik ezekben a minszki megállapodásokban. Más szóval, nem fogják végrehajtani. De a Németország és Franciaország egykori vezetői már napjainkban - másfél éve - egyenesen azt mondták, őszintén, az egész világnak, hogy igen, aláírták ezeket a minszki egyezményeket, de soha nem szándékoztak végrehajtani.”
"Egyszerűen az orrunknál fogva vezettek minket"
- mondta Putyin.
A KONFLIKTUS
Ugyanakkor Oroszország az államfő szerint készen állt arra, hogy Donbászt visszaadja Ukrajnának.
Őszintén hittem abban, hogy ha sikerül rávenni azokat az embereket, akik Donbászban élnek - még rá kellett venniük őket, hogy visszatérjenek az ukrán államiság keretei közé -, akkor fokozatosan, fokozatosan begyógyulnak a sebek. Fokozatosan, amikor a terület ezen része visszatér a gazdasági életbe, az általános társadalmi környezetbe, amikor a nyugdíjakat, a szociális juttatásokat folyósítják - minden fokozatosan, fokozatosan együtt fog növekedni. Nem, ezt senki nem akarta, mindenki csak katonai erő segítségével akarta megoldani a kérdést. De ezt nem engedhettük meg.
Az orosz elnök
az ukrajnai különleges műveletet a Kijev által még 2014-ben indított háború megállítására tett kísérletnek nevezte.
Carlson kérdésére, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat, Putyin nemlegesen válaszolt. Az egyik cél a nácítlanítás – magyarázta.
"Ez az egyik olyan probléma, amelyet a tavaly év elején Isztambulban véget ért tárgyalási folyamat során is megvitattunk, de nem a mi kezdeményezésünkre ért véget, mert nekünk - különösen az európaiaknak - azt mondták: feltétlenül meg kell teremteni a feltételeket a dokumentumok végleges aláírásához. Kollégáim Franciaországban és Németországban azt mondták: "Hogy képzelik, hogyan fogják aláírni a szerződést: pisztollyal a halántékukon? Ki kell vonnunk csapatainkat Kijevből". Én azt mondtam: "Rendben. Visszavontuk a csapatokat Kijevből" - mondta az elnök.
A csapatok Kijevből való kivonása után azonban az ukrán fél "minden megállapodást a kukába dobott", és az Egyesült Államok és európai műholdjainak támogatásával hosszú konfliktusra készült - mondta Putyin.
Az amerikai újságíró újabb kérdése: hogyan lehet elérni a célt?
Ez a tárgyalási folyamat során megtehető, Putyin biztos benne. "És itt nincs semmi megalázó Ukrajna, mint modern civilizált állam számára. Szabad-e bármelyik államnak nácikat propagálnia? Ugye nem szabad? Ennyi az egész" - tette hozzá.
Carlson megkérdezte, hogy az orosz vezető mikor beszélt utoljára Joe Bidennel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, nem emlékszik, mikor beszélt utoljára amerikai kollégájával, Joe Bidennel, de a különleges hadművelet kezdete előtt történt.
"Nem emlékszem, mikor beszéltem vele. Nem emlékszem, nézd meg... Nem, mi van, emlékezzek mindenre, vagy mi? Nagyon sok dolgom van. Van belső politikai ügyek”
Tucker Carlson azt is megkérdezte, hogy Putyin felhívná-e Bident, ha nukleáris háború fenyegetne.
"Különböző ügynökségeken keresztül vannak kapcsolataink. Elmondom, mit mondunk ebben az ügyben, és mit viszünk az amerikai vezetésnek: ha valóban abba akarják hagyni a harcokat, abba kell hagyniuk a fegyverszállításokat - néhány héten belül minden véget ér, ennyi, és akkor előtte még tárgyalhatnak bizonyos feltételekről -, akkor álljanak le... Mi ennél egyszerűbb? Miért kellene felhívnom? Miről kell beszélnem vagy könyörögnöm? "Ilyen és ehhez hasonló fegyvereket fogsz szállítani Ukrajnának? Ó, félek, rettegek, kérem, ne tegye!" - Miről kellene beszélni?"
- válaszolta Putyin.
A kérdésre, miszerint Oroszország tervezi-e Lengyelország lerohanását, Putyin egyértelműen válaszolt: csak abban az esetben, ha Varsóból támadás érné.
"Nekünk nincsenek érdekeink Lengyelországban vagy Lettországban - sehol. Miért akarnánk ilyesmit tenni? Egyszerűen nincsenek érdekeink" - hangsúlyozta.
"Oroszország nem foglalkozik terjeszkedéssel. Elnézést, nem szabad ilyesmit mondanom, mert a külügyminisztériumot irányító ideológiai hazugok őt (Putyint - a szerk.) Hitlerré akarják tenni, vagy japán császárrá. Ez nem igaz, ez hülyeség . Oroszország már most is hatalmas, a legnagyobb a világon” – mondta.
Egy másik kérdés: ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?
Putyin nevetve: "Ti, természetesen".
Carlson: "Aznap nem értem rá. Nem én robbantottam fel a Nord Streamet."
Putyin: "Önnek személy szerint lehet, hogy van alibije, de a CIA-nak nincs ilyen alibije"
"Ebben az esetben nem csak olyan embert kell keresnünk, akit érdekel, hanem olyat is, aki meg is tudja csinálni. Mert lehet, hogy sokan érdeklődnek, de nem mindenki tud lemászni a Balti-tenger fenekére és végrehajtani ezt a robbantást. Ezt a két összetevőt kell kombinálni: ki az érdeklődő és ki az, aki meg tudja csinálni" - magyarázta az elnök.
Tucker Carlson azt kérdezte, "miért tűri Németország az orosz gázszállítás leállítását."
"Ez engem is meglep. De a mai német vezetést nem nemzeti érdekek, hanem a kollektív Nyugat érdekei vezérlik, különben nehéz megmagyarázni tetteik vagy tétlenségük logikáját" - reagált az elnök.
"Ukrajna, amelynek a németek fegyvereket szállítanak és pénzt adnak. A második szponzor az Egyesült Államok után az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében Németország. Két gázút halad át Ukrajna területén. Egy útvonalon mentek, és egyszerűen lezárták, a Ukránok Nyissák meg a második útvonalat, és kérem, vegyenek benzint Oroszországból, nem nyitják meg.
Miért nem mondják a németek: "Figyeljetek, srácok, pénzt és fegyvert is adunk. Csavarja ki a szelepet, kérem, engedje át nekünk a gázt Oroszországból. Borzasztó áron vásárolunk cseppfolyósított gázt Európában, ez csökkenti a szintet versenyképességünk, a gazdaság egésze nullára "Akarod, hogy adjunk pénzt? Legyünk normálisan, keress pénzt a gazdaságunknak, onnan adunk pénzt." Nem, ezt nem teszik. Miért? Kérdezd őket. (Az asztalon kopogtat.) Ami itt van, és ami a fejükben van, az ugyanaz. Az ottani emberek nagyon alkalmatlanok” – tette hozzá Putyin.
Carlson kérdése a dollárnak, mint világvalutának a szankcióháborúban betöltött szerepéről.
A dollár külpolitikai harc eszközeként való felhasználása az USA egyik legsúlyosabb hibája - az orosz elnök biztos ebben.
"Amint a politikai vezetés úgy döntött, hogy a dollárt a politikai harc eszközeként használja, csapást mértek erre az amerikai hatalomra" - jelentette ki Putyin.
Nem áll fenn a BRICS-országok veszélye, hogy teljes mértékben a kínaiak befolyása alá kerülnek? a kínai gazdaságnak? Oly módon, hogy az káros hatással lesz a résztvevők szuverenitására? Aggasztja ez önöket?
Ezeket a rémtörténeteket már hallottuk korábban is. Ezek rémtörténetek. Szomszédok vagyunk Kínával. Nem lehet megválasztani a szomszédokat. Ahogy a közeli rokonok sem. A határunk velük több ezer kilométer hosszú. Ez egy dolog. Másodszor pedig évszázadok óta egymás mellett élünk. Hozzászoktunk. A kínai külpolitikai filozófia nem agresszív. A kompromisszum folyamatos keresésén alapul. És mi ezt látjuk.
Kérdés: a következő amerikai kormányzat javítani akarja majd a kapcsolatokat Oroszországgal?
"Nem a vezető személyiségéről van szó - hanem az elit hangulatáról. Ha az amerikai társadalomban a mindenáron és erőszakkal való uralkodás gondolata érvényesül, semmi sem fog változni - csak rosszabb lesz. De ha a végén rájövünk, hogy a világ objektív körülmények miatt változik, és nekünk időben alkalmazkodnunk kell hozzá, felhasználva azokat az előnyöket, amelyekkel az USA ma még rendelkezik, akkor talán valami megváltozhat" - válaszolta Putyin.
Kérdés: az Északi Katonai Körzet beindítása provokálta-e a NATO bővítését?
"Többször, többször javasoltuk, hogy békés eszközökkel keressünk megoldást az Ukrajnában a 2014-es puccs után felmerült problémákra. De senki sem hallgatott ránk. És ezzel párhuzamosan a NATO katonai struktúrái fejlesztették ezt a területet különböző kiképző- és átképzőközpontok álcája alatt. Lényegében bázisokat kezdtek ott létrehozni" - emlékeztetett az elnök.
Rámutatott továbbá Kijev döntésére, miszerint az oroszokat nemzetként nem ismeri el, és korlátozza jogaikat.
„Mindez együtt vezetett ahhoz a döntéshez, hogy fegyveres eszközökkel fejezzék be a háborút, amelyet 2014-ben a neonácik indítottak Ukrajnában”
– magyarázta Putyin.
Tucker Carlson megkérdezte, hogy Zelenszkij szabadon dönthet-e a tárgyalásokról.
"Ami a választás szabadságát illeti - miért ne? Az ukrán lakosság azon elvárása alapján került hatalomra, hogy Ukrajnát a békéhez vezesse. Erről beszélt - ezért nyerte meg a választásokat hatalmas fölénnyel" - válaszolta Putyin.
De miután hatalomra került, Zelenszkij két dologra jött rá. Először is, jobb, ha nem veszekszik a neonácikkal és a nacionalistákkal. Másodszor, a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, támogatja őket, és mindig is támogatni fogja azokat, akik Oroszország ellen harcolnak - ez jövedelmező és biztonságos.
"Itt ennek megfelelően foglalt állást, annak ellenére, hogy ígéretet tett a népének, hogy véget vet az ukrajnai háborúnak. Becsapta a választóit" - mondta Putyin.
Az a kérdés, hogy lehetségesek-e most a tárgyalások Moszkva és Kijev között.
"Visszatérhetnek hozzá vagy sem? Ez a kérdés: akarnak vagy nem akarnak? És ezután Ukrajna elnöke úr rendeletet adott ki, amely megtiltotta a velünk való tárgyalásokat. Vonja vissza ezt a rendeletet, ennyi az egész. Mi soha nem tagadtuk meg a tárgyalásokat. Állandóan azt halljuk: Oroszország készen áll, Oroszország készen áll? Mi nem utasítottuk vissza! Ők nyilvánosan elutasították. Nos, akkor hadd vonják vissza a rendeletüket, és kezdjenek tárgyalásokat. Mi soha nem utasítottuk vissza" - válaszolta Putyin.
Carlson megkérdezte, hogy Ukrajna miért vonult ki a 2022-es tárgyalásokból.
"A fene tudja, én magam sem értem. Volt egy általános hozzáállás. Valamiért mindenkinek az volt az illúziója, hogy Oroszországot le lehet győzni a csatatéren - arroganciából, tiszta szívből, de nem nagy észből.
Az amerikai politikai elit nem érti meg, hogy a világ objektív körülmények miatt változik, és a szinten tartásához hozzáértő és időben meghozott döntésekre van szükség, ehelyett az Egyesült Államok az erő segítségével alkalmazkodik, és a durva lépések, többek között az Orosz Föderációval szemben, az ellenkező eredményhez vezetnek - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
"Hogyan alkalmazkodik az Egyesült Államok? Az erő segítségével: szankciókkal, nyomással, bombázással, fegyveres erők bevetésével. Ennek az arroganciához van köze. Az emberek nem értik meg az önök politikai elitjében, hogy a világ objektív körülmények szerint változik, és önöknek hozzáértően, időben, időben kell meghozniuk a megfelelő döntéseket, hogy fenntartsák a szintjüket, bocsánat, még ha valaki akarja is - a dominancia szintjét" - mondta Putyin.
A Római Birodalom nagy volt, de a barbárok potenciálja fokozatosan felhalmozódott, és az ő csapásaik alatt omlott össze a birodalom, ami 500 évig tartott, de ma a változás folyamatai sokkal gyorsabbak - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
"Az emberiség történelmében, úgy tűnik, nem volt semmi más, mint a nagy Római Birodalom. Ennek ellenére a barbárok potenciálja fokozatosan felhalmozódott, felhalmozódott, és az ő csapásaik alatt omlott össze a Római Birodalom, mert a barbárok egyre többen lettek, általában jól kezdtek fejlődni, ahogy ma mondjuk, gazdaságilag kezdtek erősödni. És az a rendszer, amelyet a nagy Római Birodalom kényszerített a világra, összeomlott. Az összeomláshoz azonban hosszú idő kellett - 500 év, a nagy Római Birodalom bomlási folyamata 500 évig tartott. A különbség a mai helyzettel szemben az, hogy a változás folyamatai ma sokkal gyorsabbak, mint a nagy Római Birodalom idején" - mondta Putyin a Tucker Carlsonnak adott interjúban.
Putyin azt mondta, nem tárgyalt Orbánnal Ukrajna egy részének átruházásának lehetőségéről
" A 80-as évek elején elutaztam Leningrádból Kijevbe, majd Nyugat-Ukrajnába. Ott mindenhol oroszul, és egy olyan nyelven amit nem értettem - voltak kiírva a városok és falvak nevei. Magyarul és oroszul. Nem ukránul - magyarul és oroszul. ... Mit keresnek itt a magyarok? - kérdeztem. - Ez az ő földjük, itt élnek. ( ez a szovjet időkben volt, a 80-as években) Magyarul beszélnek, magyar viseletet hordanak. Ők magyarok, és magyaroknak érzik magukat. "
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, soha nem mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy Budapest visszaadhatja Ukrajna földjének egy részét, erről nem is beszéltek.
"Soha nem mondtam ilyet. Soha. Egyszer sem. Ő és én nem is beszéltünk erről. De azt biztosan tudom, hogy az ott élő magyarok természetesen vissza akarnak térni történelmi hazájukba"
- mondta Putyin.
Kérdés a mesterséges intelligenciáról és az Elon Musk-féle chip emberi agyba történő beültetéséről.
A mesterséges intelligenciáról: az emberiségnek el kell gondolkodnia azon, hogy mi lesz vele a legújabb genetikai vagy mesterséges intelligencia kutatások és technológiák fejlesztése kapcsán.
Nagyjából megjósolhatod, hogy mi fog történni. Ezért amikor az emberiség létére veszélyt érzett az atomfegyverek miatt, minden atomfegyver-tulajdonos tárgyalni kezdett egymással, mert megértették, hogy gondatlan használatuk teljes, totális pusztuláshoz vezethet” – szögezte le Putyin.
Válasz Musk újítására: "Lehetetlen megállítani Muskot - továbbra is azt fogja tenni, amit jónak lát. De valahogy tárgyalnunk kell vele, keresnünk kell valamilyen módot, hogy meggyőzzük. Nekem úgy tűnik, hogy intelligens ember személy, vagyis biztos vagyok benne "A lényeg az, hogy intelligens ember. Valahogy egyet kell értenünk vele abban, hogy ezt a folyamatot szentté kell tenni, bizonyos szabályok betartása mellett."
Carlson megkérdezte, kész-e Oroszország szabadon engedni a kémkedéssel vádolt Evan Gershkovich amerikai újságírót.
"Annyi jószándékú gesztust tettünk, hogy úgy tűnik, minden határt kimerítettünk. A jóakaratú gesztusainkra még soha senki nem reagált hasonló gesztusokkal. De elvileg készek vagyunk kijelenteni, hogy nem zárjuk ki a lehetősége van arra, hogy ezt partnereink ellenlépésével meg tudjuk tenni” – válaszolta Putyin.
Az elnök nem zárta ki Gershkovich visszatérését hazájába: "Nincs értelme börtönben tartani Oroszországban."
"De gondolkodjanak el az amerikai részről a hírszerző kollégáink is, hogyan oldják meg azokat a problémákat, amelyekkel titkosszolgálataink szembesülnek. Nem vagyunk elzárva a tárgyalásoktól. Ráadásul ezek a tárgyalások folyamatban vannak, és sok olyan eset volt, amikor megegyeztünk Most már meg tudunk egyezni, csak meg kell állapodnunk” – tette hozzá.
A kérdés ismét a kijevi rezsimet irányító Egyesült Államokkal való tárgyalási hajlandóságról szól.
"Ha az ukrajnai Zelenszkij-adminisztráció megtagadta a tárgyalásokat, abból indulok ki, hogy ezt Washington utasítására tették. Ha most Washingtonban látják, hogy ez rossz döntés, utasítsák vissza, találjanak valami finom kifogást, nem sértő senki számára, meg fogják találni ezt a megoldást. Nem mi hoztuk meg ezeket a döntéseket – ott hozták meg a döntést, még akkor is, ha visszautasítják. Ennyi” – válaszolta Putyin.
Az utolsó kérdés: kész-e Oroszország befagyasztani a helyzetet a csatatéren?
"Ez olyan tárgyalások témája, amelyeket senki nem akar lefolytatni velünk, pontosabban akar, de nem tudja, hogyan. Tudom, mit akarnak - nem csak látom, de tudom, mit akarnak, de egyszerűen nem értik, hogyan kell csinálni. Gondoltuk, hoztuk abba a helyzetbe, amibe kerültünk. Nem mi hoztuk össze, hanem „partnereink”, ellenfeleink jutottak el idáig. Rendben, most hadd gondolják át, hogyan fordítsák a másik irányba. Ez a végtelen ukrajnai mozgósítás, hisztéria, belső problémák, mindez... Előbb-utóbb úgyis megegyezünk. És tudod mit? A mai helyzetben még furcsán is hangozhat: a népek közötti kapcsolatok úgyis helyreállnak. Sok időbe fog telni, de helyreállítják” – válaszolta Putyin.
