Egy nemrég kiszivárgott hangfelvétel, amelyen magas rangú német tisztek egy esetleges krími támadásról beszélgetnek, nem hagy kétséget afelől, hogy Berlin katonai konfliktusra készül Moszkvával – figyelmeztetett vasárnap Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, a hét elején napvilágra került hangfelvételt kommentálta. A történetet pénteken hozta nyilvánosságra az RT főszerkesztője, Margarita Szimonjan, aki elmondta, hogy a felvételt orosz biztonsági tisztviselőktől kapta.
A 38 perces felvétel, amely állítólag február 19-én készült, a német légierő négy tisztje, köztük a parancsnok, Ingo Gerhartz altábornagy beszélgetését tartalmazza. Azokról a Taurus nagy hatótávolságú rakéták műveleti és célzási részleteiről beszélgettek, amelyek Ukrajnába szállítását Berlin tervezi. A tisztek különösen azt a lehetőséget vizsgálták, hogy a rakétákat a Krími híd ellen is bevethetik, és arról beszéltek, hogy egy ilyen támadás esetén meg kell oldani, hogy úgy tűnjön Németországnak nincs köze hozzá.
A kiszivárogtatás komoly botrányt kavart Németországban, és számos vezető parlamenti képviselő a nemzet kémelhárítási erőfeszítéseinek fokozását követelte. A német védelmi minisztérium megerősítette a felvétel hitelességét, de sem a hadsereg, sem Olaf Scholz kancellár kormánya nem kommentálta a magas rangú tisztek által megvitatott terveket.
Medvegyev vasárnap feltételezte, hogy Berlin most azt próbálja majd állítani, hogy nem tudott semmit a lezajlott katonai megbeszélésekről. Azt is kijelentette, hogy a német hatóságok a kiszivárgott beszélgetést pusztán hipotetikusnak nevezhetik, és azt mondhatják, hogy a hadsereg “megszállottan látszatcsatákat játszik”.
“Minden olyan kísérlet, amely a Bundeswehr tisztjeinek beszélgetését csupán rakétákkal és tankokkal folytatott “játéknak” állítaná be, rosszindulatú hazugság lenne” – figyelmeztetett a volt elnök.
“NÉMETORSZÁG HÁBORÚRA KÉSZÜL OROSZORSZÁGGAL”.
Medvegyev azt is mondta, hogy Scholz kabinetjének álláspontja végül is lényegtelen lehet, amikor a Moszkva és Berlin közötti szembenállásról van szó.
“A történelem számos példát ismer arra, amikor a katonák képesek voltak döntéseket hozni civil felettesük helyett a háború kirobbantásáról vagy éppen [konfliktus] szításáról” – tette hozzá. Különösen egy hipotetikus provokációs forgatókönyvre utalt, amelyben a német hadsereg meggyőzhetné Scholzot, hogy az orosz erők rakétát indítottak “Berlin felé”, amelyet elfogtak.
Különböző német tisztségviselők az utóbbi időben felvetették egy esetleges háború kérdését Oroszországgal. Korábban vasárnap az ország egészségügyi minisztere, Karl Lauterbach azt mondta, hogy Németországnak javítania kell egészségügyi rendszerét, hogy gyorsan tudjon reagálni az olyan “nagy katasztrófákra”, mint egy katonai konfliktus.
A múlt hónapban Carsten Breuer német tábornok “mentalitásváltásra” szólított fel a társadalomban, és hangsúlyozta, hogy a nemzetnek fel kell készülnie egy öt éven belül Oroszországgal vívandó esetleges háborúra. Boris Pistorius német védelmi miniszter tavaly novemberben azt mondta, hogy az országnak “hadra foghatóvá” kell válnia, majd januárban ismét kijelentette, hogy Berlinnek és valamennyi NATO-szövetségesének aktívabban fel kell fegyverkeznie, hogy képes legyen “egy ránk kényszerített háborút megvívni”.
