A március 15-i központi ünnepségen szólal fel Orbán Viktor.
Orbán Viktor azzal kezdte a beszédét, hogy 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak.
Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk. 12 pontot szerkesztettünk.
Átsétáltunk Pestről Budára. Az volt az első békemenetünk.
Puskalövés nélkül kiszabadítottuk a politikai foglyokat, színházba mentünk, nemzeti darabot néztünk, a szünetben nemzeti dalt énekeltünk, és estére győztünk. Napra pontosan 9 hónapra rá megszületett Petőfi Zoltán – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő kifejtette, a magyar forradalom nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép, a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle, ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.
A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az emberi élet, de legalábbis a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Micsoda kolosszális tévedés. Ugyanis a dolog éppen fordítva áll:
nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Leszögezte, hogy ezen múlt minden már 1848-ban is.
A márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, míg van, aki szeresse.
A magyar hazát csak polgárai szeretete tartja fenn. Ez tesz bennünket különlegessé
– szögezte le.
A nyugati világban ma milliók gondolják azt és élnek úgy, mint akik a semmiből jönnek és a semmibe mennek. Ezért nincsenek és meggyőződésük, nem is kell tekintettel lenniük semmire se, háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, sáska módjára legelnek le mindent. Semmibe veszik a holtakat, megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket.
Mi magyarok jövünk valahonnan és tartunk valahová, minden amink van, azt az elődeinktől kaptuk, és feladatul kaptuk, hogy ezt fenntartsuk, a szabadság nem öröm és szenvedés, bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amihez kedve van. Ez kevés. A szabadság az, ha olyan hazát építhetünk, amit mi szeretnénk, ha nincs a fejünk felett semmilyen házi úr.
Rajtunk kívül senkinek sem fontos, hogy fennmaradjon az, ami magyar.
Orbán Viktor azzal folytatta, tudják, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magas rendű formája, a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.
A kormányfő szerint a nyugati világban azt is képzelik, hogy az ember csak úgy van magában, kizárólag az ő szabad választásán múlik, hogy melyik államnak lesz polgára, ő dönti el, hogy fiú lesz vagy lány, a család az amit kitalál magának, a haza pedig csak működési terület, „mi magyarok ebben nem hiszünk, mi tudjuk, ha egyedül állsz a világban, nem szabad vagy, hanem magányos.
A március 15-i fiatalok azzal a hírrel döngették a kapukat, azt kiáltották világgá, hogy mi magyarok társak vagyunk. Nem csak a barátságban és a családban, társak vagyunk a hazában is, honfitársak. Társam az is, aki előttem járt, és az is, aki utánam jön, mert a magyarok élete folyamatos láncolat, Szent Istvántól, Mátyás királyon és Petőfin át az 56-os magyarokon keresztül, egészen hozzánk, és fel tovább. Dicsőség az őseinknek.
Orbán Viktor ezután arról beszélt, hogy egy utazó járja Európát, lát valakit az út szélén, aki követ tör egy kalapáccsal, akinek ez a munkája. Lát egy másik embert, az is követ tör, „mit csinálsz? - Katedrálist építek”.
A baloldal követ tör, múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk, ez a mi életünk
– szögezte le a kormányfő.
Hozzátette: ez 1100 év közös erőfeszítése, „40 nemzedék építő köveiből emelkedik a Magyarország katedrális, Szent István megalapította, Mátyás király naggyá tette, a labancok lerombolták, de a reformkor újjáépítette, Kossuth és Széchenyi, Petőfi és Jókai, Deák és Batthyány , Klapka és Görgei harcoltak érte. Harcoltak értünk, hogy mi kedves barátaim, ma itt lehessünk.
Orbán Viktor azt mondta: a 48-as hősök látták a katedrálist, a hazát a magasban, amit a hétköznapok felett áll, és magasabb rendű értelmet ad véges életünknek. Bátran cselekedtek, amikor esély sem volt a győzelemre, vagy hogy a győzelmet megérjék. Dicsőség a márciusi hősöknek!
Petőfi írja, hogy „hiába minden szép és jó beszéd, ha meg nem fogjátok az elejét, ha a kezdetnél el nem kezditek...”
Orbán Viktor azt mondta, azt is Petőfitől tudjuk: rabok legyünk vagy szabadok, minden ezzel kezdődik, láncból lehet kardot kovácsolni, de olyan nincs, hogy valaki egy kicsit kard és lánc is legyen.
Rabság vagy szabadság, legelőször erre kell válaszolnunk. Ma is így van ez. Vágyakozunk a csendes, biztos, nyugodt életre, megszerezhetjük és ezt meg is adja a jó Isten, de előbb volna egy kis munka. Európa ma nem csendes, egyre hangosabb, Európa népei Brüsszeltől féltik a szabadságukat, mint Petőfi idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami a magyar szellem számára kárhozatos, idegen a magyar élettől. Bele akarnak préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba adni, és át akarják nevelni a gyerekeket.
De nem megyünk bele a háborúba, nem engedünk migránsokat, és nem engedjük átnevelni a gyerekeket.
Olyan egyszerű ez, mint az egyszer egy, világos, mint a nap, Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra. Büszke és önérzetes nép a miénk, bennünket meghajlítani, hódoltatni, belőlünk kiszorítani a szuszt kétszeres siker. Ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is”.
Az elmúlt 500 évben minden birodalom belátta, előbb vagy utóbb, de belátta, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire, elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is.
Mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt, a bot a küllők között, mi vagyunk akikbe beletörik a fog és a bicska, akikbe beleszorul a fejsze, mi vagyunk az a Dávid, akiket jobb ha elkerül a Góliát.
Magunkkal rántottuk a lófarkas zászlót Nándorfehérvárnál, március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból Pesten, 56-ban meglékeltük a világkommunizmust, 89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból. Isztambulban, Bécsben és Moszkvában is rájöttek: mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket.
Orbán Viktor szerint a kiegyezéssel megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk ami jár és békés, virágzó korszakot teremtünk, ameddig a szem ellát. „Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt, ezért ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt” – szögezte le a miniszterelnök.
A kormányfő azzal folytatta, 1848-ban megálltak Schwechatnál, „most nem tesszük, Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Nem vagyunk már csikók, mégiscsak 1100 éves állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az Európai Uniót. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztasség”.
Orbán Viktor kijelentette: nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaikat, sőt szembefordult velük. Nem hagyjuk, hogy elsinkófálják a nemzetek jogait, háborúba vigyék egész Európát. Hozzátette:
Budapesten ismerjük a háborút, halottak, özvegyek, árvák, lerombolt hidak, földönfutóvá tett emberek tízezrei, egy emberöltő ment rá az utolsó háborúra.
Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból.
Béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát kaptunk, becsaptak minket, ideje, hogy fellázadjunk, ideje helyreállítani az európai emberek önbecsülését, nem vagyunk egyedül. A lengyeleket ugyan elsodorta Soros szökőárja, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, a hollandok talpon, és az amerikaiak is ébredeznek. Az év végén egyedül voltunk, az év végére mi leszünk többségben a nyugati világban.
Nagy esélyek nyílnak meg előttünk. Szuverenista fordulat előtt állunk Európában és Amerikában, helyreállhat a normális élet, megnyithatjuk a Nyugat új nagy korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a számítását, kivéve azok, akik kiírták magukat a történelemből, akik hitszegő módon hátba szúrták az országukat, akik kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, akik 30 ezüstért eladnák a gyermekeinket, akik eladták magukat. Rosszabbak, mint a labancok és a muszka vezetők, nekik az árulók sorsa jut.
Szabó Magdát idézte: Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha.
Orbán Viktor szerint Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell: az igazság oldalán állsz vagy a globális bégetők nyájához kérsz bebocsátást?
„El kell dönteni, a magyar igazság ösvényén indulsz el, vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz. Követ törsz vagy katedrálist építesz.
Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság, háború vagy béke. Június 9-én itt az európai választás, nem bújhatsz el, döntened kell: kiállsz a hazádért vagy inkább idegenek kenyerét eszed? Mi szülők is megkapjuk a választ milyen gyerekeket hagytunk a világra”.
A miniszterelnök beszéde után a résztvevők Orbán Viktorral együtt elénekelték a Kossuth-nótát.
