Iohannis nem kíván foglalkozni a Beke–Szőcs-üggyel

Semmitmondó válasz érkezett az államelnöki hivataltól a Kulcsár Terza József háromszéki képviselő és Fejér László Ödön szenátor által kezdeményezett, de Biró Zsolt, Csoma Botond és Benkő Erika képviselők által is aláírt hivatalos beadványra, melyben a magyar politikusok arra kérték Klaus Iohannist, tegyen lépéseket a „székely terrorperben” elítélt kézdivásárhelyi fiatalok ügyének rendezése érdekében.Kulcsár Terza József a 3szek.ro honlapnak úgy vélekedett: egyértelmű, hogy Klaus Iohannis nem kíván foglalkozni az üggyel, nem hajlandó lépést tenni a békés magyar-román együttélés érdekében. Fejér László Ödön szenátor és Kulcsár Terza József november 21-én hivatalos levélben fordult az elnöki az elnöki hivatalhoz a kézdivásárhelyi fiatalok ügyében, kezdeményezésükhöz csatlakozott Benkő Erika, Biró Zsolt és Csoma Botond is. Levelükhöz csatolták a citizengo.org internetes oldalon a Kékesy Raymund által kezdeményezett, több mint tízezer támogató aláírással ellátott Szabadságot Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak című petíciót is. A petíció célja az volt, hogy a román igazságszolgáltatás helyezze hatályon kívül azt a jogi szempontból megalapozatlan, és ilyen formában etnikai alapon, az erdélyi magyarság megfélemlítésének céljából meghozottnak tűnő ítéletet, mellyel öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.A magyar politikusok abban reménykedtek, a petícióban foglaltak elegendő érvet szolgáltatnak az államelnök számára ahhoz, hogy meggyőződjön az ítélet megalapozatlanságáról, valamint annak súlyos eljárásjogi hibáiról, és ennek nyomán elkezdődjön a megsemmisítésére vonatkozó folyamat. „Arra kérjük Románia elnökét, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a minden jogalapot nélkülöző és súlyos eljárásjogi hibákat tartalmazó ítéletet az illetékes szervek megsemmisítsék” – írták a kezdeményezők abban a novemberi közleményben, melyben tájékoztatták a közvéleményt a hivatalos beadványról. Az elnöki hivatal válasza a törvény által előírt 45 napos határidő utolsó napján, hétfőn érkezett meg, a dokumentumot nem az államelnök, hanem Gabriel-Cristian Piscociu államtanácsos jegyzi. A dokumentumban a levelet aláíró öt magyar honatyával közlik: nem az államelnök hatásköre jogerős ítéletek érvénytelenítése. Az államtanácsos szerint az államfő bárminemű beavatkozása az ügyben súlyosan sértené a jogállamiság két alapelvét: a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozót, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségéről szólót. Közlik továbbá: a legelső bíróság által hozott ítéletek ellen kizárólag a törvény által előírt módon lehet fellebbezni. Ezért az államelnöki hivatal nem foglalhat állást, mert az az igazságszolgáltatási folyamatba való beavatkozást jelentene – zárul a válasz. [caption id="attachment_13983" align="alignnone" width="620"] Kulcsár Terza József[/caption] Kulcsár Terza József szerint az elnöki hivatal válasza semmitmondó, szégyenteljes, nem méltó az államelnöki tisztséghez és a hivatalhoz. Elvárták volna, hogy Iohannis maga foglalkozzék az üggyel, de az, hogy tanácsosára bízta a választ, arról tanúskodik: az elnök nem akarja ezt, pedig két ártatlan emberről van szó, akit börtönbe zártak. Ha a korábban Malajziában kábítószer-csempészet vádjával őrizetbe vett román állampolgár ügyében az elnöki hivatal és a külügyminisztérium lépett, felvette a kapcsolatot az ottani hatóságokkal, úgy elvárható lenne, hogy akkor is cselekedjen, amikor két ártatlanul börtönbe zárt emberről van szó – ecsetelte Kulcsár Terza József. Szerinte gesztusával Iohannis azt üzente: nem akar állást foglalni a békés magyar-román együttélés mellett, nem akarja oldani a feszültséget, ugyanakkor eljátszotta azt a bizalmat, amelyet megválasztásakor megelőlegezett számára a romániai magyarság. Lám, Traian Băsescu volt államfő is a magyarok szavazatával nyert választást, idejött, evett-ivott, majd utána belénk rúgott, újabban magyarellenes kirohanásai vannak, és most Klaus Iohannissal is hasonló a helyzet – mutatott rá Kulcsár Terza József. Szerinte ez azt is jelenti: csak magunkra számíthatunk, nemzeti ügyekben közösen kell fellépnünk, hogy eredményt érjünk el. A Beke-Szőcs-ügy a magyarság megfélemlítéséről szól, ilyen helyzetben kötelező a közös fellépés. Ezért üdvözölte azt is, hogy Tőkés László a múlt héten hivatalos, európai parlamenti képviselői minőségében látogatta meg a csíkszeredai börtönben a fiatalokat. Szükség van minél több hasonló cselekedetre, hogy a fiatalok érezzék, mellettük vagyunk, nem engedjük el a kezüket – vélekedett a háromszéki politikus. [caption id="attachment_13984" align="alignnone" width="259"] Fejér László Ödön[/caption] Fejér László Ödön szenátor szintén csalódottságának adott hangot. „Amikor Klaus Iohannis államelnök lett, azt reméltem, hogy olyan elnöke lesz az országnak, aki nagyobb figyelmet fordít a kisebbségek problémáinak megoldására, lévén, hogy ő is az itt élő német kisebbségből származik. Ehhez képest már több alkalommal olyan lépéseket tett, amelyekkel nemhogy nem támogatta, hanem szembeszállt mind a magyar, mind a más itt élő kisebbségekkel” – fejtette ki. A választ azért is elfogadhatatlannak tartja, mert az államelnök hatásköréhez hozzátartozik az elítéltek kegyelemben való részesítésének joga. „Sajnos be kell látnunk, hogy Iohannist a két ártatlanul elítélt sorsa nem érdekli, sőt, annak a tízezer aláírónak a kérését is eldobja, akik tőle várták ennek az ügynek az igazságos megoldását” – értékelt a szenátor. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy, ha már tízezer ember kérését elutasította az elnök pozitív válasza lesz id. Lomnici Zoltán, Magyarország Legfelsőbb Bíroságának volt elnökének kegyelmi kérésre.Farcádi Botond, Iochom István - 3szek.ro