Elutasította a litván parlament annak a törvényjavaslatnak a megvitatását, amely engedélyezné, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatban élhessenek az azonos nemű párok.
Bár a tervezetet 58 parlamenti képviselő ellenezte, és a többség, 63 fő támogatta, az előrelépéshez 65 szavazatra lett volna szükség.
– A szavazás jól illusztrálja, hogy az emberi jogok biztosítása egy hosszú távú folyamat, és még több munkát igényel – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Tomas Raskevičius, a kormánypárti liberális Szabadság Párt tagja. A nyíltan homoszexuális parlamenti képviselő hozzátette: változtatni fognak a tervezet bizonyos részein, hogy nagyobb támogatottságot nyerjenek majd ősszel, amikor újra előterjesztik a törvényjavaslatot.
Litvánia liberális politikusai annak ellenére próbálják elfogadtatni a parlamenttel a kezdeményezést, hogy a közel 2,8 milliós lakosság nagy része ellenzi azt.
Az elnöki hivatal megbízásából áprilisban készült reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderül:
a felnőtt litván állampolgárok hetven százaléka utasítja el az azonos neműek élettársi kapcsolatának legalizálását.
A parlamenti szavazás előtt mintegy tízezren tüntettek a törvényjavaslat ellen, amely sokak szerint kikövezné az utat a homoszexuális házasságkötések engedélyezéséhez is.
Az azonos nemű párok jogainak a kérdése a másik két balti országban is megosztja a társadalmat és a politikai életet.
Lettországban a magyar alaptörvénybe foglaltakhoz hasonlóan rögzítenék, hogy az anya nő, az apa pedig férfi.
A lett parlament többsége támogatta is az alkotmánymódosításról szóló tervezetet, a továbbiakban azonban a parlamenti bizottságoknak kell dönteniük arról, hogy folytatódhat-e a jogalkotási eljárás. A Nemzeti Szövetség nevű párt januári törvénytervezete válasz volt a lett alkotmánybíróság 2020 novemberében hozott döntésére, amely kimondja, hogy a család nem csak házasságon alapuló szövetség, és az államnak támogatnia kell a homoszexuális párokat is.
– Lettország egy demokratikus állam, ahol tiszteljük az állampolgárok különböző nézeteit, ugyanakkor vannak értékek, amelyek évszázadok óta fontosak, sőt szentek az itt élők és az ő kultúrájuk számára. Ezek közül az értékek közül az egyik az a felfogás, hogy a család egy apát és egy anyát, vagyis egy férfit és egy nőt, valamint az ő gyermekeiket jelenti – fejtette ki Raivis Dzintars, a Nemzeti Szövetség elnöke.
Egy tavaly szeptemberben készült felmérés szerint
a lettek 38 százaléka negatívan viszonyul az LMBT- (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) közösség tagjaihoz, mindössze kilenc százalékuk támogatja jogi küzdelmeiket,
a társadalom 48 százalékát nem foglalkoztatja a kérdés.
Litvánia és Lettország is ahhoz a néhány európai uniós országhoz tartozik, ahol sem a házasság, sem az élettársi kapcsolat nem engedélyezett a homoszexuálisok között. Észtországban azonban már 2016 óta bejegyeztethetik élettársi kapcsolatukat az azonos nemű párok, az észt állam tehát ezen a téren liberálisabb politikát folytat, mint a két másik balti ország.
Tallinn levette a napirendről azt a népszavazást is, amelyet idén tavasszal tartottak volna arról, hogy egy férfi és egy nő kapcsolataként rögzítsék-e az alkotmányban a házasság fogalmát.
Az állampolgárok többsége pedig pártolta volna a konzervatív kezdeményezést: egy december 29. és január 4. között végzett felmérés alapján ugyanis az észtek 64 százaléka támogatná a hagyományos családmodellen alapuló alkotmánymódosítást. Az év elején azonban a jobboldali kormányt liberális kabinet váltotta, amely nem forszírozta a referendum megszervezését.
Forrás: Magyar Nemzet