Csányi Sándor MLSZ-elnök szerint a jövőben vénaszkenneres ellenőrzés után lehet majd belépni a magyar futballválogatott hazai mérkőzéseire. A szövetség elnöke szerint a Ferencvárosnál korábban alkalmazott vénaszkenneres beléptetésre a gyakori nézőtéri rendbontások miatt van szükség – írja az MTI.
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az M4 Sportnak adott interjújában beszélt a magyar futball helyzetéről. Csányi kijelentette: mindenképpen szigorítani kell a szabályokat, és bár végleges döntés még nincs, de valószínűleg a Ferencvárosnál alkalmazott vénaszkenneres gyakorlat lép majd érvénybe a válogatott találkozókon is, valamint további kamerákat szerelnek fel a Puskás Arénánál.
Csányi szerint nincs mit tenni, hiszen egy-egy zárt kapus mérkőzés 200 millió forintos bevételkiesést jelent az MLSZ-nek, és ehhez jön még az adott esetben 100-200 ezer svájci frankos pénzbüntetés.
„Mindenki az MLSZ-től várja a megoldást, én azonban inkább a nézőktől. Itt pár száz emberről van szó, akik miatt a másik hatvanezer nem tud kimenni. És hozzá kell tennem, hogy az ultrák zöme is úgy viselkedik, ahogyan kell. Ugyanakkor a rasszizmussal és a homofóbiával szemben zéró tolerancia van érvényben, minden más esetben súlyoz a fegyelmi bizottság. Küzdünk azért, és van remény arra, hogy más cselekményekhez hasonlóan itt is figyelembe vegyék a megelőző intézkedéseket, vagy hogy éppen hány ember követte el, de ez nem mentesít az alól, hogy a nézőtéren rendnek kell lennie”
– mondta Csányi Sándor.
Az elnök azt is mondta, hogy
ugyan nem szabályellenes, de a nemzetközi szövetségeknél „kétségtelenül rosszul mutat” az ultracsoport által a mérkőzéseken viselt fekete póló, hiszen ezt korábbi történelmi eseményekkel azonosítják, így a jóindulatot „nem sikerül növelni az irányunkban”.
Nem jó a magyar klubok vezetési struktúrája
Csányi arról is beszélt, hogy érzelmileg inkább a 16-16 csapatos NB I.-hez és NB II.-höz áll közelebb, de a szakemberek meggyőzték arról, hogy egyelőre nincs értelme a 12 csapatos első osztály bővítésének. Csányi szerint a következő két-három évben ettől még sor kerülhet a bővítésre. Az eddig 20 csapatos NB II. létszámának csökkentésével kapcsolatban azt mondta, reményei szerint hasonló lesz a tapasztalat, mint az első osztályban, ahol a 12 csapatos létszám bevezetése óta emelkedett a színvonal, és sokkal több igazi téttel bíró mérkőzést rendeznek. Az MLSZ két lépcsőben 20-ról 16 csapatra csökkenti az NB II. mezőnyét a 2024/25-ös idényre, ami Csányi szerinte azért volt szükséges, mert négy-öt csapat látványos lemaradásban van a többihez képest.
Az elnök arról is beszélt, hogy továbbra is kevés fiatal kap lehetőséget az NB I.-ben, de ennek szerinte nem a 12 csapatos létszám a gátja.
„Sokkal inkább az edzők, sportigazgatók és tulajdonosok gondolkodása. Úgy gondolom, Magyarországon nem jó a klubok vezetési struktúrája, az edzők csak a meccset, a bajnokságot akarják túlélni, nem hosszú távú építkezés zajlik a többségnél. Manapság a nemzetközi piacon a 18-23 éves futballistáknak a legnagyobb az áruk, ha valaki nemcsak a tévés jogdíjakból és a szerencsejátékból befolyt összegből szeretne megélni, akkor ebbe az irányba kellene elindulnia” – mondta Csányi.
A pontszerzésben bízik a Nemzetek Ligájában
Csányi a férfi felnőttválogatottról azt mondta, nehéz lenne megőrizni az A divíziós helyet a Nemzetek Ligájában, ahol az angolokkal, az olaszokkal és a németekkel szerepel azonos csoportban a magyar csapat. Ugyanakkor bízik abban, hogy pontokat azért tud majd szerezni a válogatott. Csányi szerint egy olyan épülő, fiatal válogatottnak, mint a magyar, fontos, hogy ilyen erős riválisokkal szemben mutathatja meg magát.
Az MLSZ elnöke beszélt a FIFA-nak arról a tervéről is, amely szerint kétévente rendezné meg a világbajnokságot. Csányi szerint – és az európai szövetségek véleménye alapján is – ez anyagilag és színvonalában is tönkretenné a kontinentális futballt. Úgy vélte, ez a dolog már eldőlt és marad a régi, négyévenkénti rendszer.
