Az elmúlt hónapokban súlyos változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus emelkedése miatt – mondta Orbán Viktor a napirend előtti felszólalásában.
A háború a keleti szomszédságunkban zajlik a miniszterelnök szerint Ukrajna és Oroszország szerint, azonban egyre több ország érzi meg a hatásait a nyugati szankciók miatt. Egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben – fogalmazott Orbán.
Ma már mindenki számára világos szerinte, hogy elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti az USA és az Európai Unió, Oroszország pedig végtelen tartalékokkal rendelkezik.
Magyarország álláspontja eltér a többéségi, nyugati állásponttól.
A nyugat a háború pártján áll, Magyarország a béke pártján.
Orbán elmondta azt is: az elhúzódó háború miatt Magyarországnak Orbán szerint költenie kell a hadseregére és a nemzetbiztonsági szolgálatokra is, hogy „minden területen képesek legyünk a szuverenitás megvédésére”.
„Költeni kell a határok védelmére, a nemzetbiztonsági szolgálatokra és a hadseregre. Létrejöttek a határvadászok a déli határ védelmére -mondta Orbán Viktor. Vannak és lesznek külső és belső befolyási kísérletek, dezinformációs háború is zajlik. A családokat leginkább a gazdasági következmények érintik, 40 éve nem látott infláció van a fejlett országokban - mondta.Közép-európai országait messze az átlagot meghaladó mértékben érinti az infláció, és a jegybankok kamatemelési ciklusba kezdtek -tette hozzá. Az áremelkedések mértéke nálunk is évtizedek óta nem látott mértékű. Láttam már néhány gazdasági válságot 1990 óta - tette hozzá.
Orbán Viktor: Brüsszel tehet a magas inflációról
A családokat a háború gazdasági hatásai érintik – folytatta Orbán a felszólalását. Negyven éve nem látott infláció száguld szerinte Európában, és elkezdte sorolni az országokat, ahol az átlagot meghaladó az infláció mértéke. A mi régiónkban a legmagasabb az infláció, a jegybankok markáns kamatemelési ciklusokba kezdtek – folytatta. Mindenhol nő a költségvetési hiány és az államadóság.
A miniszterelnök – bevallása szerint – látott már jó néhány gazdasági válságot. Antall-, Horn-, és Gyurcsány-kormány alatt is volt, de két éve a járvány miatt is meg kellett küzdeni a válsággal.
Az energiaárak növekedése minden országban növeli az inflációt. Ezeket a durva energiaárakat azonban nem gazdasági folyamatok váltják ki Orbán szerint, hanem a szankciók. Nem a gazdaság, hanem a brüsszeli politikai döntések felelősek a magas inflációért.
Orbán: Egy törpe vet ki szankciót egy óriásra
Áprilisban a németek még azt mondták a kormányfő szerint, hogy a szankcióknak ésszerűnek kell lennie. De most egy törpe vet ki szankciót egy óriásra, pedig a szankciók szerinte csak akkor tudnak működni, ha ez fordítva van.
Júniusban azonban elfogadták a szankciókat, köztük az olajra vonatkozó szankciókat is. Ezek a döntések sokszorosára emelték az energiaárakat, ami kihat az élelmiszerárakra is.
Orbán Viktor: A szankciókkal Európa lábon lőtte magát
Az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárakra is – mondta Orbán Viktor. A három-négyszeresére emelt energiaárak 15-20 százalékos áremelkedést hoztak.
„Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne”
- jelentette ki a miniszterelnök. Szankció nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna szerinte, és el lehetne kerülni a recessziót.
„A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el. A szankciókkal Európa lábon lőtte magát” – mondta Orbán. Szerinte nem jött be Brüsszel ígérete, hogy a szankciók Oroszországnak fognak fájni.
Orbán: Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed
A nagyon magas energiaárakat sok vállalkozás nem tudja kifizetni. Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed. Ideje őszintén beszélni erről amerikai barátainkkal is. Európában egyre több a dühös ember, mi is azok vagyunk. A dühös emberek sorban váltják le a kormányaikat. „Dicsőség Olaszországnak!” – mondta a kormányfő, utalva a vasárnapi olasz választásokra, melyet az Orbánnal szövetséges jobboldali pártok nyertek meg.
Orbán Viktor megindokolta, miért kell nemzeti konzultáció a szankciókról
A gazdasági szankciókat Magyarország mindig fenntartásokkal kezelte – mondta Orbán, és arról is beszélt: ellenérveiket mindig jelezték az európai döntéshozóknak, de nem hallgatták meg őket.
„Brüsszelben az a divat, hogy mindenkinél okosabbak” – fogalmazott a miniszterelnök. Ha kifogynak az érvekből, az európai értékek megsértésével vádolnak. Ez történt szerinte Magyarország esetén is. „Intellektuálisan nem túl lelkesítő.”
A szankciók bevezetése nem demokratikusan történt Orbán szerint, a brüsszeli elit döntött róla, és az európai embereket nem kérdezte meg senki. A szankciók árát ellenben az európai emberek fizetik meg – tette hozzá.
Európában elsőként Magyarországon megkérdezik az emberek véleményét a szankciókról, erről szól majd a nemzeti konzultáció. Azt kérte Orbán, hogy mindenki mondja el a véleményét, minél többen vegyenek részt a konzultációban.
A hazai földgázfelhasználást csökkentenünk kell
A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását. Van elegendő földgáz, villamosenergia és kőolaj is. A oroszokkal újabb gázszállítmányokban állapodtunk meg.
Az általános orosz olajembargó alól kivételt harcoltunk ki. Nemcsak magunknak, hanem szlovák és cseh barátainknak is. Bár nem segítettek, és nem mondtak köszönetet, de „nem baj, szívesen.” A hazai földgézfelhasználást viszont csökkentenünk kell – mondta Orbán.
Megépül végre Paks 2
Az atomerőmű szerepe megkérdőjelezhetetlen Orbán Viktor szerint. Ezért döntöttek arról, hogy meghosszabbítják Paks 1 üzemidejét, és megépítik végre Paks 2-t. A hazai villamosenergia-felhasználás felét az atom adja.
„Felkérem a baloldali pártokat, hogy ne akadályozzák a magyar atomipar fejlesztését” – fogalmazott a miniszterelnök, és arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy támogassák Paks 1 üzemidejének meghosszabbítását és Paks 2 megépítését.
A miniszterelnök arról beszélt, a családok védelméért meghosszabbították a hatósági árstopokat, és a rezsitámogatások is rendkívülinek számítanak szerinte Európában. Azt mondta, a családoknak szánt támogatások forrásainak előteremtése érdekében vetettek ki extraprofit-adót több szektorra.
Orbán felsorolta, hogy hat dologgal segítik ma a családokat: csökkentett rezsiár, tűzifa-program, barnakőszén-program, benzinárstop, élelmiszerárstop és kamatstop.
Nem lesznek új állami nagyberuházások
Három úton nyújt segítséget a kormány a vállalkozásoknak
200 milliárd forintos programot hirdettünk az energiaintenzív vállalkozások számára,
gyármentő programot hirdettünk,
és lesz új munkahelyvédelmi program is.
9400 milliárd forint állami beruházás zajlik az országban, ezeket végigvisszük, de újakat már nem indítunk, mert nem tudjuk biztosan, hogy be tudnánk-e fejezni.
Hosszabb távon is olajimportra szorul az ország. Most az olaj 59 százaléka jön Oroszországból, 20 százaléka Kazahsztánból, 8 százaléka Irakból, 8 százaléka Horvátországból.
A következő években 32 nagyberuházást valósítunk meg a villamosenergiapiacon. Az ehhez szükséges pénzt a brüsszeli bürokraták megígérték.
Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét
Az energetikai fejlesztésekhez szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte Orbán szerint. Ha azonban Brüsszel mégsem adja oda, akkor a kormány más pénzügyi forrásokból szerzi be. Arról is beszélt Orbán, hogy az EU-n kívül más nemzetközi partnerekkel is tárgyal a kormány.
A kormány úgy döntött, hogy a következő két év alatt sem adja fel nemzetstatégiai céljait: folytatják a családtámogatási programokat és a közlekedés fejlesztését is. December elején véglegesítik a jövő évi költségvetést, és Orbán azt ígérte, hogy új családtámogatási intézkedések is lesznek benne.
A munkaalapú gazdaság mellé fel kell építeni a kutatási és fejlesztési gazdaság alapjait is Orbán szerint. Ennek motorjai az egyetemek, ezért az egyetemek fejlesztését felgyorsítják. Folytatják továbbá a nemzetegyesítő politikát is.
„Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Mi magyarok európai nemzet vagyunk” – fogalmazott. Az Európai Unió csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. Akik elvitatják a jogait, egyszínű, falanszter Európát képzelnek el – tette hozzá.
Büszke nemzet vagyunk, aki tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint kapott tőle – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor
Ma jobb állapotban van Magyarország, mint amikor 2008-ban a pénzügyi világválság „kicsontozta” az országot. Csökkentek az adók, teremtettünk egymillió új munkahelyet. „Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor.”
