A szociológus szerint Orbán – a saját pillanatnyi érdekeinek megfelelően – újraértelmezte az 56-os forradalom célját is.
Vásárhelyi Mária a Jelenbe írt véleménycikkét azzal a kijelentéssel kezdte, hogy az április 3-i országgyűlési választások legerkölcstelenebb megnyilvánulása az volt, amikor Orbán Viktor a legyőzöttek sorában említette Zelenszkijt.
Állítása szerint a miniszterelnök mögött állók jó kedvének nem a választási győzelem, hanem az volt az oka, hogy „Orbán Viktor megpróbálta megalázni és nevetségessé tenni annak az országnak az elnökét, amelyet két hónappal korábban megtámadott Oroszország, és amely akkor már katonák és civil állampolgárok ezreit veszítette el az orosz támadás miatt”.
Ott nyerített a színpadon a házelnök, a későbbi köztársasági elnök, volt és leendő miniszterek és jelenlegi oligarchák sora”
–í rta a szociológus, aki szerint a „magyar uralkodó osztály azon az ukrán elnökön röhögött, aki az egész világnak leckét adott bátorságból, becsületből, hazaszeretetből, és aki előtt az egész civilizált világ megemelte a kalapját”. Vásárhelyi szerint Zelenszkij pár hét alatt lett igazi államférfi, nemzeti hős.
A magyar miniszterelnök, aki valóban úgy váltogatja az „elveit”, mint más az alsógatyáját, véleménye azóta megváltozott. A minap már úgy emlegette az ukrán államfőt, mint hőst, az ukrán Nagy Imrét.
– folytatta Vásárhelyi Mária, aki szerint azt állítani, hogy Zelenszkij az ukrán Nagy Imre lenne, „nemcsak súlyos csúsztatás, hanem igazán vészjósló is”.
Véleménye szerint Orbán újraértelmezte az '56-os forradalom célját is. Elmondta, a forradalmárok 1956-ban a saját országuk vezetői ellen lázadtak fel, az ukránok viszont hazájukat védik egy külső agresszorral szemben.
És a magyarok sem abban reménykedtek, hogy a nagyhatalmak majd a fejük felett megegyeznek az ország sorsáról, hanem szerették volna saját kezükbe venni jövőjüket”
– írta, majd úgy folytatta: az ukránok sem akarják, hogy sorsukról más országok vezetői egyezkedjenek.
