A GDP négy százalékát kitevő kiesést okozhat az orosz-ukrán konfliktus Németországnak.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja a hazai össztermék (GDP) négy százalékának megfelelő nagyságú veszteséget okoz a német gazdaságnak 2023 végéig az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) hétfőn ismertetett becslése szerint. Peter Adrian, a DIHK elnöke a Rheinische Post című lapnak azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója a háború kezdetétől 2023 végéig
minden egyes német állampolgárnak nagyjából kétezer euróba, a német gazdaság egészének pedig a GDP négy százalékának megfelelő mintegy 160 milliárd euróba kerül.
A német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviseletének vezetője szerint Oroszország ukrajnai támadó háborúja az emberi szenvedésen túl olyan gazdasági, jóléti veszteségeket is okoz, amelyeket nem lehet ellensúlyozni.
A 160 milliárd euró úgynevezett növekedési veszteség, ami azt jelenti, hogy a német gazdaság ennyivel kevesebb értéket állít elő ahhoz képest, ha nem lenne háború. A kiesés az energiaárak meredek emelkedésének és a termelési láncolatok szétzilálódásának, az úgynevezett szűk ellátási keresztmetszeteknek tulajdonítható.
Ezek a hatások 2022-ben GDP-arányosan 2-2,5 százalék körüli mértékben vetették vissza a gazdaságot, az idén további 1,5-2 százalékos kiesés várható.
Főleg az energia drágulása gond, mert Németországban az ipar nagyobb arányt képvisel a gazdaságban, mint sok más országban, és az ágazat számos fontos része igen energiaigényes.
Ezért a 2023-as és 2024-es gazdaságnövekedési kilátások is gyengébbek, mint sok más országban - fejtette ki Peter Adrian. A tartósan magas energiaárak versenyhátrányt jelentenek. Németországban a gáz ára háromszor-ötször magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áram pedig nagyjából négyszer drágább a német kis- és középvállalkozásoknak (kkv), mint a francia kkv-knak – emelte ki a DIHK vezetője.
Ugyanakkor a német kamarák nem számítanak recesszióra. A napokban megjelent előrejelzésük szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága a 2022-es 1,8 százalékos növekedés után stagnál az idén. A hárommilliónál is több vállalkozást összefogó kamarai szövetség tagsága körében végzett felmérés is azt mutatja, hogy 2023 a stagnálás éve lehet. A következő 12 hónapban beruházásokra készülő cégek aránya csupán 3 százalékponttal emelkedett tavaly őszhöz képest, és így 27 százalékon áll, míg 26 százalék a beruházások visszafogását tervezi egy éves távlatban.
A lendületet továbbra is főleg a magas energia- és nyersanyagárak fogják vissza. Ezt jelzi, hogy valamennyi ágazatot együttvéve a vállalkozások 75 százaléka tartja üzleti kockázatnak az energia és a nyersanyagok magas árát. Az iparban tevékenykedő cégek körében különösen magas, 85 százalékos ez az arány.
(MTI)
