A tárgyalás elkezdődött. Zsúfolásig megtelt a terem, sokan állnak hátul is akiknek nem maradt már szék. Elkezdték énekelni a Szózatot és úgy volt, hogy emiatt kiürítik a termet és csak a sajtó munkatársai maradhatnak. Végül a bíró úgy döntött, hogy mindenki maradhat.
Másodfokon 6 év fegyházbüntetésre mérsékelték Budaházy György büntetését a hosszú évek óta húzódó Hunnia-perben. Ebbe beleszámít az eddig a börtönben töltött idő egy része. Ezen kívül 5 év közügyektől való eltiltást is kapott. A többi vádlottnak szintén csökkentették a büntetését.
Az ítélethirdetés után a résztvevők egy része elénekelte a Szózatot, ami miatt a bíró elrendelte a terem kiürítését. Budaházy támogatói nem akartak ennek eleget tenni, a terembe készenléti rendőrök érkeztek. A bíró később visszavonta ezt az utasítást, így mindenki maradhatott.
A hazafiakat bűnösnek találták. A másodfokú ítélet enyhébb, de így is vérlázító!
Budaházy Györgyre 6 évet róttak ki.
Somogyi Józsefre 5 és fél évet.
Szász Endrére 5 évet.
Szücsi Frigyesre 5 évet.
Molnár Csabára 5 évet.
Piller Gergelyre 2 évet.
Tián Csabára 5 évet.
Nagy Zoltánra 5 évet.
Fábián Róbertre 5 évet.
Szózat pic.twitter.com/bWqNIH9bhi
— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) March 9, 2023
FRISSÍTÉS:
10:25 - Jelen pillanatban tart az indoklás
Jelen pillanatban tart az indoklás... pic.twitter.com/fIIBbA7NIO
— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) March 9, 2023
11:20 - Tart még az indoklás
Miután a szolidaritásból megjelent hallgatóság mégis a teremben maradhatott, a tanácsvezető bíró elkezdte az ítélet indokolását. Összefoglalta a vád és védelem fellebbezésének indokait. Mint ismert, a vádhatóság több esetben súlyosítást kért, a védelem elsősorban eljárási hibákra, törvénysértésekre hivatkozott, kiemelten az első fokon ítélkező bíró elfogultáságára.- írja a PS.
Összefoglaló indokolásában a bíró azt mondta, az ítélőtábla maga is észlelt eljárási szabálysértéseket, de olyan súlyúakat nem, amelyek befolyásolták volna az ügy kimenetelét, és nem látják úgy, hogy az eljárási hibákat ne lehetne másodfokon korrigálni. Mint mondta, az ítélőtábla elhatárolódik attól a bírói magatartástól, hogy érzelmeit vigye valaki az eljárásba.
Török Zsolt tanácsvezető bíró részletesen kitért rá, hogy miért nincs igaza álláspontjuk szerint a védelemnek abban, hogy törvénytelen nyomozati cselekmények történtek és törvénytelenül beszerzett bizonyítékokat használt fel a vádhatóság.
A védelem által indítványozott kétes hátterű vagy megfélemlítéssel elért vallomások kizárására irányuló indítványokat elutasította a tábla. Az ítéleti indokolás szerint a vádlottak védekezéshez való joga sem sérült, törvényesek voltak a gyanúsítások, és a házkutatások is, mivel a jogszabályok szerint a család bármely tagjának jelenlétében bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén megtartható a házkutatás.
Nem kellett bizonyítékokat kirekeszteni – mondta a bíró, mivel nem állapított meg a Fővárosi Ítélőtábla olyan jogsértést a bizonyítékok beszerzése során, amely ezt indokolná.
A vádlottak egyelőre az első sorban szabadon várják az indokolás végét és a bíró rendelkezését. A másodfokon kiszabott büntetési tételekbe be fogják számítani a letartóztatásban, házi őrizetben töltött időt. A letartóztatás egy az egyben számít, fegyházbüntetés esetén a hatályos jogszabályok szerint 5 nap háziőrizet felel meg egy napi fegyháznak. A kényszerintézkedéseket összegezve is fennmarad még idő a kiszabott büntetésből, amely Budaházy György esetében 6 év, S. Józsefnél 5 és fél év, a P. testvérek egyikénél 2 év, a többi vádlott esetében 5 év.
A bíró most azt összegzi, milyen bizonyítékokat vett alapul az ítélet meghozatalakor. Álláspontja szerint objektív bizonyíték van bőven. Például tényként megállapítható, hogy az S. József másodrendű vádlottól lefoglalt fegyverrel lőttek rá Hiller István házára. A beismerő vallomások közvetlen bizonyítéknak minősülnek, de közvetett bizonyítékok is vannak, például a helyszíneken talált DNS-minták, amelyek több esetben is DNS-profilegyezést mutattak egy-egy vádlott DNS-ével.- írta a PS.
A bíró párhuzamot vont a “véres müncheni olimpián” történtek, a Pan Am 103-as járatán végrehajtott robbantás, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és Budaházyék ügye között a terrorcselekmény definíciójának magyarázata közben.
Ekkor a hallgatóság nevetésben tört ki. Nem csoda, hiszen az említett első három eset összehasonlíthatatlan a Hunnia-perrel, és nemcsak nevetséges, de egyben felháborító, hogy egy lapon merik említeni ezen terroristákkal a meghurcolt magyar hazafiakat.- írja a Szenkoronaradio.com.
Nincs jó vagy rossz terrorizmus. A legnemesebb cél sem mentesítő, háborúban sem vethető be minden a győzelem érdekében. Nincs vitája a bíróságnak a vádlottakkal abban, hogy ők nem terroristák. Ez nem jogi kifejezés. A bíróságnak büntetőjogi szakmai alapon kellett eldönteni, hogy terrorcselekményt elkövetettek-e. A laikus szemlélet és a szakmai elválik egymástól – hangsúlyozta a bíró, aki egy EU-kerethatározatra hivatkozik itt: a szabályozás keretei kötelezőek, de olyan cselekmény is lehet terrorcselekmény, ami nem szerepel a kerethatározatban. Az állami szervek megtámadása körbe országgyűlési képviselők elleni támadások, fenyegetések is beletartoznak. A civil szférának is üzentek például a Broadway jegyiroda elleni támadással, azzal az üzenettel, hogy nem akarnak buzipropagandát, ami alkalmas lehet a lakosság megfélemlítésére. Csekély kár okozása valóban nem terrorcselekmény – ebben osztja a tábla a védelem álláspontját. Sorozatos jellegük azonban a célzat megállapítására alkalmas.- írja a PS.
A cselekményeket Budaházy esetében 3 rendbeli terrorcselekményből 1 esetben 1 rendbeli terrorcselekménnyé és két esetben 2 rendbeli felbujtássá minősítette át a bíróság. A közveszélyokozás bűntette esetében, ahol a tűz nem tudott volna továbbterjedni, ott még eshetőleges szándékot sem fogadott el az ítélőtábla. Ahol a tűz továbbterjedésére lett volna esély, ott megállapította a terrorcselekményt. A bűnszervezet kérdésében a tábla egyetértett a törvényszékkel, az új Btk. a bűnszervezeti elkövetést szigorúbban bünteti. Szervező, feladatelosztó tevékenysége miatt állapította meg a bíróság Budaházy György irányító, felbújtó szerepét. A felbujtás eshetőlegesen is elkövethető – érvelt a bíró.
Mindenki érzékeli az ellentéteket ebben az ügyben. Eltelt 14 év, akkor valóban súlyos bűncselekmények történtek, amelyek akár életfogytig tartó büntetési tétellel is fenyegetettek. Ugyanakkor a vádlottak életében, személyiségében változás állt be. A bíróságnak fel kellett oldania ezt az ellentétet. Az ügyészség is megtehette volna, hogy ejti a vádat. A bíróságnak viszont a törvény keretein belül kellett dönteni. Az időmúlást jelentős enyhítő körülményként értékelte a bíróság.
Az ítélet után egy gyors nyilatkozat a teremből:
Az ítelet után nyilatkozott Budaházy Gyuri pic.twitter.com/QpMSWh6GnH
— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) March 9, 2023
Videók a teremből:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás az ítélet után:
Az Igazságügyi Minisztérium elé vonultak Budaházy támogatói
(Vadhajtások - Pestisrácok.hu - Szentkoronaradio.com)
