A bukott Jobbik bukott elnöke a Facebookon okoskodik.
„Ha valaki eddig nem tudta volna, mi hiányzik neki, nos, a nyári uborka- és fesztiválszezont nálunk egy »háborúpártiak« kampány tolta be. A plakátokat nézve szinte halljuk a távolból a miniszterelnök úr ostorcsapásának fenyegető robbanását. Jól odavert. A képen Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András szerepel, az üzenet pedig egybites. A CÖF-bőrbe bújt kormány célja nem is lehet kétséges: figyelmeztetni bennünket a sötétben bujkáló baloldal militarista összeesküvésére. A szájbarágó üzenet ellenére a műkedvelők azért sok apró érdekességet felfedezhetnek az »alkotáson«, ami bepillantást enged nemcsak a NER, de az egész magyar politika pszichopatológiájába.
A jolly joker
Az első kérdés, ami felmerülhet: miért ez a téma? A válasz pofonegyszerű: a háború – amely minden elemében szörnyűséges – a Fidesz számára belpolitikai szempontból mégis egy jolly joker. Bármilyen kártyával szemben felhasználható. Már a ’22 áprilisi eredményben hatalmas jelentőséggel bírt, hogy a kormánypártok le tudták egyszerűsíteni a választások tétjét a »belesodródunk-e a háborúba?« kérdésre. Miközben az infláció jóval korábban megindult, a Covid-lezárások pedig elkezdték benyújtani a számlát mind a gazdaságnak, mind a társadalomnak, nem ezekről szólt a kampány, hanem arról, hogy a »mini« és a »nagy« Feri az ukrán frontra küldené fiainkat. És nagyon bejött. Az ellenzéki összefogás olyan megsemmisítő kétharmados vereséget szenvedett, hogy a csapat egyharmada mert csak felmenni a színpadra.
A Fidesz azóta is a »háború vagy béke« történetet erőlteti rá a magyar belpolitikára,és ezzel felültematizálja az élelmiszerár-robbanást, a gazdasági visszaesést, a reálbérek drámai zuhanását, az akkugyárak körüli zavaró híreket, az ázsiai vendégmunkások betelepítését vagy az oktatásügyi tüntetéseket. Hogy miként hat a pszichénkre – különösen a gyermekekére, azon belül is a Covid-generációéra – ez az állandó háborús manipuláció, úgy tűnik, nincs a tervezőasztalon. Nem fontos.”
