Az amerikai dollár egy objektív és visszafordíthatatlan folyamat során veszíti el globális szerepét – mondta az orosz elnök kedden a dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozó résztvevőinek. Vlagyimir Putyin videokapcsolaton keresztül beszélt, miután úgy döntött, hogy nem vesz részt személyesen az eseményen.
A dollármentesítés egyre nagyobb lendületet vesz – mondta, hozzátéve, hogy a nagy feltörekvő gazdaságok csoportjának tagjai igyekeznek csökkenteni a függőségüket a kölcsönös tranzakciókban.
AZ OROSZ ELNÖK SZERINT AZ ÖT ORSZÁG – OROSZORSZÁG, KÍNA, INDIA, INDIA, BRAZÍLIA ÉS DÉL-AFRIKA – A VILÁG ÚJ GAZDASÁGI VEZETŐJÉVÉ VÁLT, ÉS A GLOBÁLIS GDP-BŐL AZ ÖSSZESÍTETT RÉSZESEDÉSÜK ELÉRTE A 26%-OT.
Megjegyezte, hogy vásárlóerő-paritáson mérve a BRICS-országok máris megelőzték a hét vezető ipari ország csoportját – már a világgazdaság 31%-át adják, szemben a G7 30%-ával.
AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN A BRICS-TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS BEFEKTETÉSEK HATSZOROSÁRA NŐTTEK. A VILÁGGAZDASÁGBA TÖRTÉNŐ ÖSSZES BEFEKTETÉSÜK MEGDUPLÁZÓDOTT, MÍG A KUMULATÍV EXPORTJUK A GLOBÁLIS ÖSSZÉRTÉK 20%-ÁT TESZI KI – mondta Putyin.
Moszkva arra összpontosít, hogy közlekedési és logisztikai útvonalait “megbízható külföldi partnerek”, köztük a BRICS-tagok felé orientálja át, hogy biztosítsa a nemzetközi piac zavartalan energia- és élelmiszerellátását.
Oroszország elsődleges céljai közé tartozik az északi tengeri útvonal és az “észak-déli” közlekedési folyosó fejlesztése – jelentette ki Putyin. Az előbbi, amely a Jeges-tengeren keresztül, Oroszország északi partvidéke mentén halad át, gyorsabb áruszállítást biztosít majd Európa és a Távol-Kelet között. A második Oroszország északi és balti kikötőit köti majd össze a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán térségével, megkönnyítve az eurázsiai és afrikai országok közötti áruszállítást.
KÖVETKEZETESEN NÖVELJÜK AZ ÜZEMANYAG-, ÉLELMISZER- ÉS MŰTRÁGYASZÁLLÍTÁSOKAT A GLOBÁLIS DÉL ÁLLAMAIBA, ÉS AKTÍVAN HOZZÁJÁRULUNK A GLOBÁLIS ÉLELMISZER- ÉS ENERGIABIZTONSÁGHOZ – mondta az orosz elnök.
A jelenlegi nemzetközi élelmiszerválságot a Nyugat egyoldalú szankcióira fogta, és azokat törvénytelennek minősítette.
A JOGTALAN SZANKCIÓK… SÚLYOSAN MEGTERHELIK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI HELYZETET, A SZUVERÉN ÁLLAMOK VAGYONÁNAK JOGTALAN BEFAGYASZTÁSA PEDIG A SZABADKERESKEDELEM ÉS A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAINAK MEGSÉRTÉSÉT JELENTI.
Az erőforráshiány és a világszerte növekvő egyenlőtlenség az ilyen politikák “közvetlen következménye” – érvelt az orosz elnök. Ennek a folyamatnak a legújabb megnyilvánulásaként kiemelte az egekbe szökő gabona- és élelmiszerárakat, amelyek elsősorban a legkiszolgáltatottabb nemzeteket érintik.
Moszkvát Szergej Lavrov orosz külügyminiszter képviseli az augusztus 22-24. között zajló johannesburgi csúcstalálkozón. Putyin úgy döntött, hogy nem vesz részt az eseményen, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban elfogatóparancsot adott ki ellene.
A bíróság a végzést Ukrajna azon vádjára alapozta, hogy a két ország közötti ellenségeskedések közepette a konfliktusövezetből evakuált gyermekek orosz evakuálása “jogellenesnek” minősül.
Dél-Afrika aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, és az Egyesült Államok és szövetségesei nyomást gyakoroltak rá, hogy vegye őrizetbe Putyint, amennyiben az országba utazik. Moszkva többször is tagadta az ICC állításait, és hangsúlyozta, hogy nem ismeri el a bíróság hatáskörét, és jogilag semmisnek nyilvánította az elfogatóparancsot.
Bár Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök többször kijelentette, hogy nem hajtja végre a parancsot, arra hivatkozva, hogy az “hadüzenetnek” felelne meg, Moszkva végül úgy döntött, hogy Szergej Lavrov külügyminisztert küldi el a BRICS-csúcstalálkozóra Oroszország képviseletében.
