Noha a szocialisták eddig azt hangoztatták, hogy önállóan indulnak az európai parlamenti választáson, Kunhalmi Ágnes most mégis közös ellenzéki listát sürget. A már régóta egy százalékra mért, Gyurcsány Ferencék által „kifosztott" MSZP társelnöke egyenesen Orbán Viktor Tranziton elmondott beszédével, illetve a szélsőjobb előretörésének megfékezésével magyarázza a fordulatot.
Egyre kínosabb a már évek óta a megállíthatatlan lejtmenet útjára lépett MSZP vergődése, amit a jövőre esedékes európai parlamenti (EP) választásra való készülődés is igazol. A párt ugyanis mindeddig azt hangoztatta, hogy saját listával, saját kampánnyal, önállóan indul a megméretésen sőt megszellőztették azt is, hogy Tüttő Kata főpolgármester-helyettes lehet a listavezetőjük.
A napokban azonban Kunhalmi Ágnes már közös ellenzéki EP-listát sürgetett Facebook-oldalán, amit nem mással, mint Orbán Viktor Tranziton elmondott beszédével indokolt.
Az MSZP társelnöke idézte a miniszterelnök szavait, miszerint a választás nagy kérdése az, hogy sikerül-e Európában a jobboldalnak legyőznie a baloldalt, és amire szerinte most nagyobb az esély, mint öt évvel ezelőtt és sokkal nagyobb, mint tíz éve.
Mindezek alapján Kunhalmi úgy fogalmazott,
„a helyzet világos. A következő EP-választások tétje, hogy képes-e a hazai ellenzék csökkenteni a Fidesz képviselőinek számát az Európai Parlamentben, ezzel segítve az európai demokraták többségének fenntartását is, fékezve a szélsőjobb előretörését, ahová Orbán is húz".
– Erre csak akkor van esélyünk, ha együtt, egy EP-listán indulunk. Így akár nemcsak, hogy a Fidesz újabb kétharmadát akadályozhatnánk meg, de közel ugyanannyi mandátumot is szerezhetnénk, mint a Fidesz. Ma ez óriási eredmény lenne, és ami még fontosabb, hogy nem veszne el már 2024-ben a 2026-os országgyűlési választás is.
Külön indulással könnyen kétharmada lesz itt is a Fidesznek, már csak egy mandátum választja el őket ettől. Ezt nem szabadna hagyni! – írta Kunhalmi Ágnes.
Üres kifogások
Az úgynevezett szélsőjobb megfékezésére való hivatkozás ugyanakkor leginkább üres kifogásnak tűnik többek között annak fényében, hogy az MSZP támogatottságát már jó ideje öt százalék, azaz a parlamenti küszöb alá mérik – ugyancsak öt százalék szükséges az Európai Parlamentbe való bejutáshoz –, de a legutóbbi kutatások már csupán egyszázalékos támogatottságot mutattak.
Nem túl biztató körülmény az sem, hogy az MSZP EP-képviselőinek a száma az első, 2004-es európai parlamenti választás óta folyamatosan csökken, gyakorlatilag minden választáskor megfeleződött frakciójuk létszáma. Az MSZP 2004-ben még nem kevesebb mint kilenc képviselőt juttatott az EP-be, 2009-ben négyet, 2014-ben már csak kettőt, míg legutóbb 2019-ben csupán egyet, Ujhelyi István személyében.
Ő viszont tavaly októberben jelentette be, hogy kilép a pártból, egyúttal közölte azt is, hogy nem adja vissza a mandátumát – írja összeállításában a Magyar Nemzet.
Mindeközben Gyurcsány Ferencék gyakorlatilag kifosztották az MSZP-t, pontosabban annak még használható személyi állományát.
Ismert: az utóbbi években számos szocialista politikus lépett át a DK-ba, mert jövőjüket ott látták biztosítottnak. Közéjük tartozik Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármester, Trippon Norbert újpesti alpolgármester és Farkas István, valamint Szabó Gábor önkormányzati képviselő, Molnár Gyula, az MSZP egykori elnöke, illetve Kazincbarcika alpolgármestere, Klimon István. Legutóbb pedig Grőber Attila, a szocialisták pápai elnöke és polgármesterjelöltje is átlépett a DK-ba, ahogy korábban Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere és Kopcsándi József, Szombathely önkormányzati képviselője döntött úgy, hogy a Gyurcsány-pártban folytatja a karrierjét.
De az egykori kormányzó pártot az elmúlt években számos emblematikus arca is elhagyta, akik ráadásul nem a DK-ban keresték a boldogulásukat, csupán elegük lett az MSZP-ből. Ilyen például Botka László, Szanyi Tibor, vagy legutóbb Mesterházy Attila, egykori pártelnök is.
