Már a pekingi döntéshozók előtt a „kínai néplélekre káros dolgok tiltásáról” szóló jogszabálytervezet.
Betiltanák Kínában a „kínai néplélekre káros dolgokat”, beleértve a beszédet és a ruházatot.
Ha a javaslat törvénnyé válik, akkor az új norma megsértőit komoly pénzbírságra, súlyosabb esetben elzárásra ítélhetik. A jogszabály szövegében azonban
magának a vétségnek a definíciója, valamint az elkövetési magatartások leírása hiányzik,
így hatályba lépését követően teljesen az intézkedő hatóságok döntési jogkörébe kerülne a jogsértés elkövetésének megítélése.
A jogbizonytalanság miatt a neten, a közösségi médiák tereiben vita alakult ki a kormányzati terv ellen, sokan vehemensen támadják ezt az átgondolatlan javaslatot.
Ruházati törvény a közrend érdekében
A kínai államhatalom jogszabályok sorát kívánja bevezetni, a reformcsomag neve: közbiztonságot erősítő intézkedéscsomag.
A Kínai Kommunista Párt 2019-ben döntött úgy, hogy „erkölcsi irányelveket” foglal jogszabályokba,
hogy a közerkölcs és a köztisztesség általuk vallott erényeit állami eszközökkel behajtható, elvárt, követendő normákká tegye.
Ennek egyik jogszabálya lehet rövidesen az úgynevezett „öltözködési” törvény, amelynek egyik paragrafusa kimondja: azok a személyek,
akik „a kínai néplélekre káros, a nemzeti érzületet sértő” ruházatot vagy jelképeket viselnek,
vagy ilyen öltözet vagy jelképek viselésére késztetnek másokat, 15 nap elzárásra és 5000 jüanig (= 250 ezer forint) terjedő pénzbüntetésre ítélhetőek.
Ugyanezek a büntetések szabhatók ki azon személyekre is, akik ugyanilyen „sértő” tartalmú írásokat publikálnak vagy beszédeket mondanak.
A jogszabály szankcionálná a Kínában köztiszteletben álló „hősök”, „mártírok” emlékének gyalázóit is, ami magában foglalja azt is, ha ezen példaképek múltbeli tevékenységeit valaki kritizálni merné.
Kérdőjelek a jogalkotó értékítélete körül
A jogszabály-tervezetek bírálói leggyakrabban ezt kérdezik a netes felületeken, hogy milyen hatóságok milyen szempontok szerint fogják meghatározni, hogy egy adott személy ruhája, írása, beszéde kimeríti a büntetendő törvényi tényállást.
„A marxizmus a Nyugaton találták ki.
A marxizmussal való egyetértés kimeríti majd a vétséget? Hiszen a nyugati befolyás sértheti a kínai nemzeti érzületet”
– kérdezi ironikusan az egyik kínai kritikus a kínai közösségi oldalon, a Weibón.
De nemcsak a laikus lakosság, hanem a kínai jogászok is problematikusnak érzik a törvénycsomag szövegezését.
A BBC idézi a pekingi Politika- és Jogtudományi Egyetem egyik jogászprofesszorának írását, aki szerint a tervezetek zavaros szövegezése ajtót nyithat a hatósági visszaélések előtt. „Mi lesz, ha egy rendőr személyes tapasztalatai alapján szabadon fogja értelmezi a »nemzeti érzület megsértésének« tényállását?” – teszi fel a kérdést Csao Hong, hozzátéve, hogy tucatszámra fognak előfordulni a jövőben olyan esetek, mint ami tavaly egy kínai nővel történt:
az asszony japán kimonót viselt, majd emiatt váratlanul az utcán őrizetbe vették
azzal a váddal, hogy szándékosan felforgatja a közrendet.
Az eset kapcsán több ezer kommentelő fogott klaviatúrát, egyikük azt kérdezte: ha a japán ruha kínai nemzeti érzületet sért, akkor japánt ételt sem lehet majd rendelni éttermekben, mert annak is őrizetbe vétel lehet a vége?
(Mandiner)
