A NATO-hoz csatlakozott Svédország nem akarja, hogy a szövetségi csapatok állandó jelleggel megjelenjenek a területén – mondta Tobias Billström külügyminiszter a török Anadolu Ügynökségnek adott interjújában.
"Természetesen a NATO-szövetségek működni fognak Svédországban. De nem akarunk állandó NATO-bázisokat"
- mondta.
Hasonlóan nyilatkozott előző nap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is. Hozzátette azt is, hogy a királyság nem látja szükségesnek, hogy békeidőben atomfegyvereket helyezzenek el svéd földön.
Március 11-én Svédország zászlaját felvonták a NATO brüsszeli központjában, ezzel hivatalosan is jelezve az ország 32. tagként történő csatlakozását a szervezethez.
Finnország és Svédország 2022 májusában, az ukrajnai események közepette kérte felvételét a szövetségbe. Finnország 2023. április 4-én lett a blokk tagja. Svédország jelentkezését Törökország és Magyarország sokáig blokkolta. Ankara különösen a kurd csoportoknak nyújtott stockholmi támogatás miatt fejezte ki aggodalmát.
Oroszország az elmúlt években példátlan NATO-tevékenységet követelt nyugati határai közelében. Az észak-atlanti szövetség kiterjesztette tevékenységét, és ezt "az orosz agresszió elrettentésének" nevezi. A Kreml megjegyezte, hogy Moszkva nem fenyeget senkit, de nem hagyja figyelmen kívül az érdekeit potenciálisan veszélyeztető akciókat.
Oroszország két új katonai körzetet - a leningrádi és a moszkvai körzetet - hozott létre a nyugati irányú biztonság megerősítésére, tekintettel Svédország és Finnország NATO-csatlakozására. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint ez jelentősen javítja a csapatok irányításának hatékonyságát.
Bede Zsolt - Vadhajtasok.hu
