Erőteljesen kezdte az évet az építőipar, amely régen látott magas termelési mutatót produkált. Bizakodásra adhat okot a kamatkörnyezet fokozatos kedvezőbbé válása, az uniós források megindulása, valamint a nagyvállalati beruházások felpörgése is.
Januárban az építőipari termelés 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 20,5, az egyéb építményeké 11,6 százalékkal emelkedett. Az ágazat termelése 10,2 százalékkal nagyobb volt a decemberinél. A megkötött új szerződések mennyisége 21,5, ezen belül az épületek építésére kötötteké 31,5 százalékkal bővült, az egyéb építmények építésére vonatkozóké viszont 19,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállománya 14,9 százalékkal csökkent – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.
– Jelentős meglepetést okozva, erőteljesen kezdte az évet az építőipar – nyilatkozta Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője emlékeztetett arra, hogy az ágazat teljesítménye a múlt évben erősen megszenvedte a magas kamatkörnyezet, valamint a gazdasági bizonytalanság és az uniós források visszatartása miatt visszaeső beruházási hajlandóságot. Bár egyhavi adatból még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a januári adatok kedvezőbb képet festenek az ágazatról.
A kamatkörnyezet már érdemben lazult, valamint a decemberi megállapodásnak köszönhetően érkeznek az uniós források: ezek hatása meg is látszódik a rendelések alakulásán.
– Az építőipar felfutása azért is lenne kedvező, mert segítené az ipari termelés helyreállását is, amely a múlt év belső problémái helyett, most a külső kereslet mérséklődésével szembesül – emelte ki Molnár Dániel. Az elemző szerint az idei évben az ágazat teljesítményének a felfutása várható. Ezt egyrészről a kamatok további csökkenése, másrészről a beérkező uniós források hajthatják, de a csok plusz révén a lakásépítések száma is emelkedést mutathat. Ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság, a külső környezet, elsősorban a német gazdaság problémái mérsékelhetik a vállalatok beruházási hajlandóságát.
– Ennyire magas termelési mutatót az ágazat régen produkált – a fix bázisú szezonálisan kiigazított adatok alapján utoljára 2022. februárjában – közölte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Szerinte egy kiugró adatnál mindig felmerül a kérdés, hogy vajon valamilyen egyszeri hatás vagy általános trendforduló okozza a változást. Ezt korai lenne még megítélni, de talán kedvező jel lehet, hogy az épületeknél és az egyéb építményeknél is érdemi bővülés mutatkozi úgy havi, mint éves alapon. Azaz: nem egyetlen nagy projekt mozgatta az adatokat, bár természetesen megjelenhetett ilyen hatás is.
Regős Gábor szerint szintén bizakodásra adhat okot – és ez megjelenik az új szerződések bővülésében is – a kamatkörnyezet fokozatos kedvezőbbé válása, az uniós források megindulása, valamint a nagyvállalati beruházások felpörgése. Kérdés azonban, hogy ez utóbbiaknál mekkora szerepe lesz a hazai kivitelezőknek.
Óvatosságra adhat okot a bizonytalan gazdasági környezet, illetve az, hogy a teljes szerződésállomány még mindig alacsony, 14,9 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, továbbá, hogy az új rendelések is csak az épületek esetében bővültek. Szintén óvatosságra ad okot a költségvetés helyzete, hiszen ez a beruházások érdemi beindítását egyelőre nem teszi lehetővé.
– A januári adat után februárban mindenképpen számíthatunk egy korrekcióra – a kérdés csak az, hogy mekkorára. Amennyiben ez a korrekció csak kismértékű lesz, akkor az építőipar érdemben segítheti az első negyedév gazdasági teljesítményét – amire szükség is van az ipar alacsony külső kereslet miatti gyengélkedését látva – tette hozzá a szakértő.
