- a konzultatív testület 2019 első felében többek között azt tanulmányozza majd, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók,
- bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.
Szavaiból kiderült: a tájékoztatás tisztességtelensége miatt érintett szerződések esetében a jelenlegi többségi bírói álláspont szerint hatályossá nyilvánítják a szerződést, tőkeösszegnek a ténylegesen folyósított forintösszeget tekintik, az ügyleti kamat meghatározásánál pedig a szerződésben kikötött kamatfelárat veszik figyelembe. Így foglalt állást már 2015-ben a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete.
Az Európai Bíróság asztalán még féltucat magyar devizahiteles ügy van, ezeket behatóan tanulmányozza a Kúria. A kezelési költségek témakörében maga a Kúria fordult az Európai Bírósághoz: megfelel-e a költségek, díjak, jutalékok olyan meghatározása a tisztességesség feltételeinek, hogy nem derül ki a hitelszerződésből, ezeknek mi az ellenértéke. Erről még nem született döntés. Wellmann György szerint a Kúria módosíthatja gyakorlatát, de az eddigi európai döntések nem olyanok, hogy a már meghozott jogegységi határozatokon módosítani kellene, vagy új jogegységi határozat lenne szükséges.Forrás: Portfolio