Áder János: Az emberiségnek nem a természetet, hanem saját természetét kell legyőznie

Akár költői, akár hétköznapi szavakkal mondjuk: nincs teljes, egészséges emberi élet a természet egészsége, teljessége nélkül

– fogalmazott Áder János köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Hozzátette, az emberiség mégis, mintha elfeledte volna ezt az együttélést.Az ember a táj szülöttje is, egy sajátos és másutt a világon fel nem található fénytörés gyermeke – idézte Szabó Zoltánt Áder János köztársasági elnök újévi beszédében. Hozzátette, ez a gondolat egy megindító vallomás egy írótól, aki élete jelentős részét kénytelen volt szülőföldjétől távol tölteni.A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenniAz ismerős táj éppúgy hozzánk tartozik, ahogy mi tartozunk ehhez a vidékhez – fogalmazott a köztársasági elnök. „A hegyek, a völgyek, a síkságok és a vizek mind itt voltak akár évmilliókkal ezelőtt, menedéket adtak, táplálták az előttünk járókat, történelmünk színterévé váltak. Az otthont jelentették szüleinknek, nagyszüleinknek, és az otthont, a szülőföldet, a hazát jelentik nekünk is” – tette hozzá. A köztársasági elnök újévi beszédében magyar írók, költők szavaival mutatta be az emberek és a táj közötti szoros kapcsolatot. Elsőként Petőfi Sándor szavait idézte: „Mosolyogva néz rám a Dunától / A Tiszáig nyúló róna képe.” „Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel / egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom” – folytatta Radnóti Miklós szavaival. Végül Szabó Magda figyelmeztetését idézve kiemelte, „A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenni”. Áder János hozzátette, akár költői, akár hétköznapi szavakkal mondjuk:

nincs teljes, egészséges emberi élet a természet egészsége, teljessége nélkül.

Mégis, az emberiség az elmúlt évtizedekben, mintha elfeledte volna ezt – hívta fel a figyelmet.Meg tudjuk-e őrizni a tájat jelenlegi formájában?Áder János szerint az évszázad kérdése, hogy lesz-e még ez a táj ugyanilyen formában hazája az utánunk jövőknek. „Holnap is ugyanolyan lesz-e a folyó, a virág, a puszta, a bokor, a hegyoldal, mint amilyennek most ismerjük. Meg tudjuk-e őrizni és tovább adni úgy, ahogy kaptuk. Lesz-e ugyanolyan színe, formája, lesz-e ugyanolyan tápláló terménye és a termények ismerős íze? Vagy mi leszünk az a nemzedék, amely alig egy emberöltő alatt elherdálja évezredes, évmilliós örökségét?” A légkör közös, a vizeink egymásba folynak. A káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön – emelte ki. Hozzátette, a pannon táj sem mentes a változások következményeitől,

Magyarországon is kiszáradnak a patakok, beéretlenül perzselődik meg a termés, őshonos növények tűnnek el.

A változás befolyásolja életünket, jövőnket – emlékeztetett a köztársasági elnök. https://youtu.be/NYAvOIbAdB4 „Miért nem vesszük észre, hogy ha bajban van a természet, annak részeként bajban vagyunk mi is. Ha ragaszkodunk otthonunkhoz, hazánkhoz, akkor miért nem ragaszkodunk a minket körülvevő, éltető természethez?” – tette fel ezeket a fontos kérdéseket a köztársasági elnök. Hozzátette, „nekünk nem a természetet, hanem saját természetünket kell legyőznünk”. Kiemelte, mindannyiunk személyes felelőssége, hogy megőrizzük, becsüljük a tájat, amit örököltünk. „Őrizzük meg mindazt, amitől hazánk nekünk a legszebb a világon” – zárta ünnepi beszédét az államfő, és boldog új évet kívánt Magyarországnak.