Az Athéni Demokrácia Fórumon vett részt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, aki a demokrácia fogalmáról, a Nyugatról érkező kritikákról, illetve a belarusz helyzetről is beszélt.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy a demokrácia fogalma nem igényel további minősítést. Szerinte egy ország addig demokráciának nevezhető, amíg a nép dönthet a saját és a hazája sorsáról.
„Négy évtizeden keresztül harcolnunk kellett a szabadságunkért, ugyanis mi nem a kontinens szerencsés felén voltunk (...) Ma sokszor kioktatnak, bírálnak minket Nyugatról, meg akarják mondani, hogyan kellene élnünk, hogyan kellene működtetnünk a politikai rendszerünket, azt állítják, hogy nem vagyunk demokratikus ország, pusztán azért, mert nem liberális a kormány” – mondta.
Hasonló reakciója volt a magyar jogállamisági helyzetet érő bírálatokkal kapcsolatos kérdésre is, Szijjártó szerint ugyanis a kioktatások, kritikák oka pusztán az, hogy konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van hatalmon Magyarországon, áll a külügy közleményében.
Szijjártó azt is kijelentette, hogy
„Orbán Viktor a legdemokratikusabb vezető Európában.”
A külügyminiszter a belarusz helyzetre térve elmondta, hogy a válság és az arra válaszul hozott európai uniós intézkedések megmutatták, hogy milyen korlátozott hatású a közösség külpolitikai eszköztára, ugyanis a szankciók, a nyilatkozatok nem eredményeztek változást. Szerinte az elmúlt években nem bizonyult túl sikeresnek az EU fellépése ezen a téren, ezért hosszabb vitára lenne szükség a szankciók hatékonyságáról. Figyelmeztetett, hogy amennyiben nem eredményesek a büntetőintézkedések, akkor a velük való fenyegetésnek sem lesz elrettentő hatása.
Szijjártó felvetette azt is, hogy nem számít-e álszentségnek a különböző szankciók elrendelése, miközben a nagyobb tagállamok hatalmas üzleteket kötnek egyes, általuk hangosan bírált országokkal. Példaként a kínai tisztségviselők elleni korlátozásokat említette, illetve azt, hogy eközben tavaly Kína volt az EU első számú kereskedelmi partnere.
