Bíró András szerint ma egy olyan ellenzéke van az országnak, amelynek ötlete sincs, hogy mit csináljon.
Bíró András volt a héten Veiszer Alinda műsorának vendége. A műsor legelején felidézték a most 98 éves újságíró és emberjogi aktivista ifjúkorát. Bíró elmondta, hogy kisgyerekként „vadmagyar” volt, akit teljesen beszippantott a ‘30-as évek irredenta mozgalma.
A soviniszta, revansista magyar hozzáállás abszolút az enyém volt
– fogalmazott.
Ezek után valóságos sokként élte meg, amikor az apja 1941 környékén elárulta neki, hogy zsidó származásúak. Elmondása szerint az apja egy „teljesen asszimilálódott magyar volt”, annyira, hogy szinte el is felejtette a zsidó származását. Ezután felidézte, hogy tizenkilenc évesen közreműködött a zsidók mentésében: Wallenberg-menlevéllel hozott ki embereket a gettóból.
Majd kitért arra, hogy a háború után hamar csatlakozott a kommunista mozgalomhoz és párthoz, de fokozatosan elvesztette hitét a rendszerben, majd 1957-ben elhagyta az országot, és 1986-ig nem is tért vissza. Ezt követően, a ‘90-es években megalapított a romák felzárkóztatásával foglalkozó Autonómia Alapítványt.
„Történelmi problémák vannak a magyar társadalom alakulásával”
Veiszer Alinda azt a kérdést is feltette, neki, megbánta-e, hogy a rendszerváltás után hazajött Magyarországra. Bíró András erre azt válaszolta: „Mindinkább”. Szerinte
történelmi problémák vannak a magyar társadalom alakulásával, „a feudális maradványok sok vonatkozásban még ma is rendkívül erősek”.
A jelenkor Magyarországa kapcsán pedig kijelentette:
Itt kollektív morális problémák vannak, bátorsághiány van, itt állandó félelem, alávetettség van.
Egy olyan rendszer alakult ki, ahol a gyűlölet működik mind a két részről”.
A beszélgetés során leszögezte, „én nem gyűlölöm Orbánt, nem érdemli meg, hogy én gyűlöljem.
Egy olyan ellenzéket látok, amelynek ötlete sincsen, hogy mit csináljon.
Ha Orbán azt mondja, hogy A, akkor azt mondják, hogy B. Ebből áll a magyar politika” – hangsúlyozta Bíró András.
(Mandiner)
