Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évről évre megemlékezést szerveztek, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárul.
A Székely Szabadság Napja a Március 10. a Makk József tüzérezredes által szervezett erdélyi felkelés megtorlásának napja. A felkelés tervét 1851-ben Kossuth Lajossal együtt Törökországban dolgozták ki.
A felkelés célja egész Magyarország függetlenségének elérése, a terv szerint néhány ezer fős fegyveres csoport (12 központból) folyamatosan zaklatja a Habsburg szerveket, majd a közigazgatás átvétele után egy új magyar kormány állhatott volna fel.
A legkomolyabban a Kárpátok bércei között, székely területeken indult meg a lázadó magyar katonaság felállítása. Sajnálatos módon a mozgalomba beépült osztrák kém lebuktatta a szerveződést, így a letartóztatások már 1851 decemberében elindultak.
1852-ben már 60 felkelőt tartóztattak le, majd a perek lezárulta után a fővezéreket kivégezték Marosvásárhelyen, 1854. március 10-én, és Sepsiszentgyörgyön április 29-én. A Székely Vértanúk Emlékművét 1875-ben avatták fel, és ettől az időponttól kezdve ünneplik itt a március 15-i megemlékezéseket, majd a 2012-től a Székely Szabadság Napját.
